Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
ban mutatkozott meg: Bár 1939 őszén már saját szakembereik is Kardoskuton javasolták kiépíteni a három széles jogosítványú közigazgatási kirendeltség egyikét, mellőzve Pusztaközpontot, 1940-ben mégis a pusztaközponti elhelyezés mellett döntöttek. A volt csendőrlaktanyában egy vezetővel és két tisztviselővel ott kezdte meg a működését 1943. május 4-én a kirendeltség, hetente egyszeri ügyintézést biztosítva Kardoskuton és Tatársáncon is. Jelentős államsegéllyel és komoly kölcsönnel 1944 tavaszán indult el az impozáns, kétszintes kirendeltségi székház felépítése, amely a front közeledtére félbeszakadt s csak 1947 tavaszán jutott el a befejezésig. Közben több esetben mármár egységesen követelte a határrész lakossága a kardoskúti elhelyezést, megfogadva, hogy a kérés teljesítése esetén „örökké hűséges és lojális polgárai maradunk Hódmezővásárhely thj. városnak. 49 A Szentetornyát, Kiscsákói és a Vásárhelyi puszta Orosháza melletti részeit mondhatni permanensen izgalomban tartó átalakítási-átcsatolási tervek és viták sok tekintetben a jövőt érlelték, konkrét megjegyzésekre, példálózásokra csábították a szakembereket. Erdei Ferenc számos tanulmánya, de különösen 1942-ben kiadott „Magyar tanyák" című könyve, Móricz Zsigmond, Féja Géza és mások tényfeltáró riportjai a közigazgatás-tudomány fórumai számára hozzáférhetetlen közvéleményt is ráhangolták a tanyavilág alapvető problémáira. Az 1927. évi körrendelettel kibontakozott folyamat fő inspirátorai a jogalkotás szakaszában azok a kiváló szakemberek maradtak, akikről már szóltunk, s akik a továbblépést jól szorgalmazták. A községek 1940 márciusában tartott III. országos kongreszszusán Gesztelyi Nagy László egyfelől az 1937-ben megjelent kiadvány óta megtett lépések kritikáját nyújtotta, másfelől a konkrét tartalmi és technikai megvalósítás rendszerbe foglalt követelményeit ismertette, sok új elemmel. Előadását a tanyai törvény sürgetésével zárta. 50 Sürgetése olyan időpontban hangzott el, amikor erőteljesen dolgoztak a szakemberek a magyarországi agrártermelés és értékesítés, a mezőgazdasági oktatás korszerűsítését átfogóan biztosító kerettörvényen, amely 1942-ben meg is született, s a tanyavilág jövőjét alapvetően érintette. 1943 áprilisában kezdődött és 1944 májusában zárult „A tanyai igazgatás rendezéséről" szóló 1944. évi 2. törvény képviselőházi vitája, amely egy általánosabb nemzeti célkitűzés jegyében kívánta egyszerűbbé, közvetlenebbé és gyorsabbá tenni a tanyai nép és a közigazgatás kapcsolatát. Elsősorban a meglévő önkormányzatok keretében tartotta helyesnek a fejlesztést, de állami kötelezettségeket is vállalt. Szorgalmazta a tanyaközpontok létrehozását, illetve megerősítését, egyes területeken akár tanyaépítési tilalom árán. A törvény jó alapelveket fogalmazott meg, de visszafogott végrehajtási tételei voltak. 51 Még a törvény kibocsátása előtt elrendelte a belügyminiszter a tanyai igazgatás, illetve a jegyzői kirendeltségek felmérését, egyfajta minősítését (30 141/1944. és 31 818/1944. B. M. sz. rendeletek.) Orosháza jelentette, hogy a kiscsákói jegyzői 49 CSML Hmv. Tan. ir. 11.3035/1924. alapszámhoz csatolt későbbi iratok. Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás, 61. 50 GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ: Tanyai közigazgatás. — A Községek III. Országos Kongresszusa. Bp., 1940. 60-76. 51 Szövege közölve többek között: 1943-1945. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátták: Vincenti Gusztáv és Pál László. Bp., év nélkül (1946) 33-39.
