Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
kirendeltség területén 860 ember lakik, az ott munkálkodó segédjegyző egyedül látja el feladatait, gyakorlatilag az 1902-ben megállapított hatáskörben. Adót fizetni, beszolgáltatási ügyeket intézni csak Orosházán lehet, bár negyedévenként egy napon át Kiscsákón is be tudják fizetni az adót a lakosok az oda kiszálló esküdtnek. 52 Szentetornyán a már leírt körülmények uralkodtak (jegyzői hivatal a tanyavilágban, kirendeltség a faluban). Most is kérték az új községházát jegyzői lakással, s két további szolgálati lakást. A pusztaszentetornyai községháza és a falu közötti hat kilométeres műutat ugyancsak kérték. 53 A háborús években az 1942. évi súlyos árvíz csapásait, amely a tanyavilágban is nagy károkat okozott, sikerrel helyrehozva — Orosháza vezetése már tudatában volt a még mindig külterületi státuszú, zártabb beépítésű részeken megvalósítandó feladatainak. Ezek közé tartozott a telefonösszeköttetés megteremtése, 54 a védőnői ellátás biztosítása, az iskolák befogadó képességének javítása. A tanyavilág érdekében nagy jelentősége lett volna a Kéthosszúsort kövezett úttal ellátó Csabai út, másfelől az Aradi út kikövezésének. Mindkét terv évtizedek óta érlelődött. A két útépítés meg is kezdődött, de 1944-ben félbeszakadt. 55 (Az Aradi út Cinkus és Tatársánc vonzásához lett volna fontos lépés.) Az 1944. október eleji hadi események után a közigazgatás igen hamar talpraállt Orosházán. A csavargó szovjet és román katonaszökevények miatt a közbiztonság különösen a tanyavilágban romlott meg, a konszolidáltabb állapotok csak a tél folyamán következtek be. A régi keretek szerint újraszervezett igazgatásban megjelent a közvetlen politikai töltés, amellett, hogy hagyományos feladatait ellátta. A baloldal politikai szerepvivői szervezték meg a tanyavilágban az ún. dűlőbiztosi rendszert már 1944 végén, egyfelől a rekvirálások megkönnyítésére, másfelől a termelés elősegítése érdekében. A tanya világba kihelyezett közigazgatási tisztviselők általában eltávoztak, nem is tehettek mást. A tanyavilágot érintő kormányrendeletek közül a közigazgatási területrendezést körvonalazó 4330/1945. M. E. sz. rendeletnek mutatkozott az első hatása, Kiscsákó esetében. A régóta húzódó ügyet felmelegítve ismét foglalkoztak a nagyközséggé alakítás lehetőségével. Iszlay Kálmán csákói segédjegyző kb. ötezer kat. hold területen, háromezer lakossal, 350-400 tanyával rendelkező tanyaközséget vázolt fel, Csorvás határából csatlakozó kb. ezerkétszáz emberrel és 3425 kat. holddal. Orosháza képviselő-testülete nem akarta akadályozni Kiscsákó önállósulását. Amikor Orosháza várossá nyilvánításának híre megérkezett, Kiscsákó lakói szinte biztosra vették a községalakítást. (Aztán 1947-ben levették a napirendről. 56 ) Monoron 1945 őszén megkezdődött a közigazgatási kirendeltség szervezése. Orosháza várossá alakulása — mint a bevezetőben jeleztük — lényeges változásokat hozott a tanyavilágban. Közigazgatási tekintetben jóval többet, mint a belterületen. 52 BML Orosháza község ir. 3278/1944. 53 BML Szentetornya község ir. 322/1944. 54 BML Orosháza képv.-test. jkv. 250, 250a/1942, 83/1944. 55 BML Uo. 133, 238, 239/1942, 218/1943, 2/1947. 56 BML Orosháza város polgm. ir. 10 566/1947. alapsz. Orosházi Hírek, 1945. október 10. „Kiscsákó önálló község lesz, ha akarja."
