Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

munkája lett az 1969-ben megjelent „Szuronyok árnyékában. Dokumentumok a munkásmozgalom szentesi történetéből (1890-1939)" című értékes kis kötet, amelyet annak idején a Békési Élet is recenzált. A munka bevezető tanulmányát Barta László — akkor középiskolai tanár, szakfelügyelő, lassan egy évtizede a szentesi levéltár igazgatója — írta. A Levéltári Szemle c. szűkebb körű szakfolyóiratban a szentesi levéltárosok számos tanulmányt publikáltak már. Schneider volt a szerzője a „Szentes rendezett tanácsú város képviselőtestülete (1872-1944)" címet viselő kitűnő dolgozatnak a központi kiadónál Bónis György és Degré Alajos szerkesztésében publikált „Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából" (Bp. 1971.) titulusú kötetben. A Csongrád Megyei Levéltár 1977 óta minden esztendőben közreadja „Tanulmányok Csongrád megye történetéből" című évkönyvét. Ezekben Takács Edit, Molnár László, Labádi Lajos és Barta László szentesi levéltárosok színvonalas tanulmányokat közöltek. Takács Edit Szentes II. világháború alatti viszonyairól és a felszabadulás hónapjai alatti közigazgatásáról írt. Labádi Lajos a szentesi képviselőtestület szociáldemokrata frakciójának 1929 és 1937 közötti tevékenységét tárta föl és elemezte. Témaválasztása és dolgozatának alapossága joggal emelhető ki. Barta László az 1828. évi országos összeírás megyei anyagát vizsgálta új szempontok alapján, közzétéve az alapvető fontosságú források rendszerezett tényeit. A szentesi levéltár anyagából magára a városra vonatkozóan is sokat közzétesz az 1981-ben teljessé vált, ötkötetes megyei forráskiadvány: Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből (1868-1948). (E sorozat köteteinek külön ismertetésére a Békési Életben is kitértünk.) Szentesre nézve is fontos mű az 1982-ben kiadott Csongrád megye gazdasági földrajza. A szentesi múzeumban folyó régészeti munka eredményeit leginkább a szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyveiben és a központi régészeti periodikákban publikálta Csalog József, majd Hegedűs Katalin. A Koszta József Múzeumnak saját kiadványai nincsenek. Az 1970-es évek második felétől látható egyértelműen a kiadványokban és rendezvényekben olyan tervszerű törekvés, amely az egyenkénti, önmagukban értékes, de szintézisbe csak nehezen foglalható kutatásokat igyekszik úgy orientálni, támogatni, hogy azok színvonalasak legyenek, s a fő kérdésekre összpontosuljanak, mintegy előtanulmányai is legyenek Szentes korszerű monográfiájának. 1975-ben és 1977-ben honismereti napokat tartottak a városban, tudományos előadásokkal. Ezek anyagát a Csongrád megyei könyvtári füzetek című, Péter László szerkesztésében megjelenő sorozat 8. és 11. száma közölte. (A 8. szám közzétette az 1928-as Nagy Imre-féle monográfia mutatóját is.) A tanulmányokká érlelt előadások közül kiemelkedik Nyíri Antal: Szentes nyelvi sajátosságai és az irodalmi nyelv című dolgozata. Az említett tervszerűség szellemében, a szentesi városi tanács és a szegedi Somogyi-könyvtár közös vállalkozásában jelent meg Barta László két fontos munkája: A szentesi örökváltság (Szeged, 1979.) és a Páhi Ferenc indítását kiteljesítő Szentes utcanevei (Szeged, 1980). Ezek lettek a Csongrád megyei könyvtári füzetek 10. és 12. száma. Az 1836. évi örökváltság gazdasági és társadalmi hátterének és következményeinek igen részletes, Sima László könyvéhez képest sok új összefüggést bemutató elemzése — az eredeti forrásokhoz történő visszanyúlás segítségével — a várostörté-