Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

nyavilág funkciójának változását, saját korábbi koncepciójának módosításával, a nagyüzemi mezőgazdaság győzelme után éppúgy észrevette, mint a mezővárosok belső átalakulását. Amit erről 1961-ben Gyulán elmondott, végeredményben közeledést jelentett Mendöl álláspontjához. (Földrajzi Közlemények, 1961. 201-216.) Igazolta azt a tényt, hogy Mendöl egy, az alföldinél fejlettebb településhálózat jellemzésére építve dolgozta ki a városfogalom összetevőit, de elismerte azt is, hogy a korszerű városfejlesztés nem élhet meg már az Alföldön sem Mendöl szemléletének figyelembe vétele nélkül. Az akadémiai doktori értekezésként benyújtott Mendöl-főmű, az Altalános településföldrajz (1973) egyik opponenseként Erdei Ferenc 1966-ban ismét mérlegre tette saját munkássága felől nézve is Mendöl főbb eredményeit. A tudományos elismerés és bírálat mintapéldájának beillő, tömör vélemény legfontosabb konklúziója, hogy Mendöl életműve a településföldrajz teljes összegzése, megalapozta az általános településtudomány kibontakozását. (Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Összegyűjtött művei. Bp., 1977. 160-166.) Az elmondottak talán bizonyítják, hogy Mendöl Tibor életműve a társtudományokat is érinti, s szellemi hagyatékának kamatoztatásában a társtudomány oknak szintén jelentős feladataik vannak. Munkássága különösen jól segítheti a modern várostörténeti kutatást és a regionális szemszögű, éppen most bontakozni kezdő történeti feltárásokat, a históriai aspektusú településnéprajzot, a korszerű településtudományt. S az új kutatónemzedékek — tudományszaktól függetlenül — Tőle is tanuljanak igényességet, alaposságot, a tudomány céljainak mindent alárendelő szerénységet és áldozatkészséget, a mondanivaló tisztaságát. Békési Élet 80/4. 426-430.