Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN KARÁCSONYI JÁNOS MEGYETORTENETENEK SZÜLETÉSE ES SORSA A „BÉKÉS VÁRMEGYE TÖRTÉNETE" MEGJELENÉSÉNEK 75. ÉVFORDULÓJÁN Megyénk helytörténetírásának mintegy másfél évszázadot átfogó múltjáról, a megye földje és népe iránti tudatos szeretettől vezérelt — igaz, eltérő színvonalú, de önfeláldozó — munka kiemelkedő mozzanatairól, egyéniségeiről sokat tudunk már, de még bőven van tennivaló is, jórészt az utolsó hét-nyolc évtized megismerésében. A bibliográfiai számbavétel, a jubileumi megemlékezések alkalmai egyaránt előrevitték és -viszik idevágó tudásunkat. A további kutatástörténeti munkálkodásnak nem kis feladatát jelenti — többek között — a legfontosabb, útmutató jellegű, ma is forrásul szolgáló, időtállónak bizonyult régebbi és újabb munkák keletkezéstörténetének, használatuk, elterjedésük méreteinek vizsgálata. Már csak azért sem lehet szűkebben provinciális érdekűnek tekinteni a néhány igazán maradandónak bizonyult mű „életrajzának" megírását, mert a maguk idejében ezek a munkák sem voltak provinciálisak, szemlélet és módszer dolgában a magyar történetírás korabeli szintjén álltak, ma már lokális jellegűnek látszó témaválasztásuk is tágabb szándékú volt. A részletekbe hatoló helyi tudománytörténeti búvárkodások gyakran ütköznek elháríthatatlan akadályokba, elsősorban a szükséges forrásanyag hiányai, az egykoron is hézagos írásba fektetés miatt. Karácsonyi János 75 éve napvilágot látott megyetörténete a korabeli szakkritika és a mai szakmai közvélemény szerint (a napjainkban is gyakori felhasználás a legjobb mutatója ennek!) a millenáris megyei monográfiák legjobbjai között volt. A háromkötetes, összesen 1138 oldalnyi szöveget és gazdag mellékletanyagot magába foglaló mű — Karácsonyi kiterjedt önálló kutatásainak elsődlegessége mellett — egyúttal az addigi megyebeli feltáró munkának, Haan Lajos és a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évtizedeket átfogó tevékenységének szintézise, csúcsa is lett. Emlékezhetünk arra is, hogy az ezredéves jubileumra kiadott nagyszabású megyetörténettel nagyjából egyidőben igen hasznos, bár kritikával kezelendő anyagú, ma is sokszor forgatott helytörténeti kiadványok hagyták el a sajtót Békés megyében is. (Zsilinszky István: A Békés vármegyei Gazdasági Egylet története 1860-1896. Békéscsaba, 1896.; Áchim János: Békés-Csaba ipari szervezeteinek története. Békéscsaba 1896.; Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma, 1896.) A mi megyénk akkori területét is érintve fontos eredményeket hoztak a szomszédságban készült monográfiák. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig I—II. 1896-1897.; Gallacz János: Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről I—II. Nagyvárad, 1896.; Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története I—II. Arad, 1892-1895.)