Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

A BÉKÉS MEGYEI NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ÉS XVIII-XIX. SZÁZADI TÖRTÉNETE A XVIII-XIX. században keletkezett vagy újjáalakult, számottevő arányban vagy túlnyomórészt német lakosságú Békés megyei

1 települések általános története több vonatkozásban feltárt és ismert.

2 Nyelvjárásukról, nemzetiségi hagyományaikról különösen az utóbbi években jelentek meg helyszíni gyűjtés alapján készült, eredeti anyagot közzétevő szakmai publikációk.

3 A történeti és néprajzi kutatások összhangja, kölcsönös kapcsolata ugyanakkor nem minden esetben valósult meg. A Gyulára és Mezőberényre vonatkozó újabb helytörténeti és társadalom-néprajzi munkák már mindkét tudományág igényeire figyelemmel voltak.

4 Az Elekkel foglalkozó színvonalas néprajzi kutatásoktól — jórészt forrásnehézségek miatt — elmaradt a történeti feltárás, csak napjainkban készült el a népszerű községtörténeti összefoglalás.

5 Az itt tárgyalt területen öt község ill. város tekinthető németek által lakott településnek: Gyula, Elek, Mezőberény, Almáskamarás és Gyoma. Az összevetés céljára legalkalmasabb 1920. évi népszámlálási adatok szerint az öt településen mintegy 12 ezren vallották magukat német anyanyelvűnek. Ez a szám Magyarország 1920. évi németajkú lakosságának alig 2,5 százalékát jelentette.

6 Ez a kis arány is érthetővé teszi azt, hogy a magyarországi németekkel behatóbban foglalkozó kutatásokban — a Nyugat- és Dél-Dunántúl, továbbá Budapest környéke mellett — ezek a Békés megyei települések nem kaptak jelentősebb szerepet Az összefoglaló és általános célú publikációk

7 számon tartották és ma is számon tartják őket, de csak rövid ismertetést adnak róluk. A ma elfogadott rendszerezés nyelvjárási tekintetben a bánáti (Románia) németség északi nyúlványának, peremvidékének tartja a Békés megyei németlakta településeket, s általában is megállapítja a Bánáthoz kapcsolódást.

8 Ez a besorolás a népnyelvi és néprajzi meghatározók alapján, és a mai kutatási gyakorlat oldaláról nézve is, minden tekintetben helytálló. Köztörténeti szempontból a kapcsolatok bemutatása mellett 1 Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Mondanivalónk az 1950-ben Békés megyéhez csatolt — korábban Arad és Csanád megyei — területekre és a témánk szempontjából csatlakozó, ma romániai területre is kiterjed. így alapjában véve a Körös-Maros közötti terület német nyelvű lakosságával foglalkozunk. 2 Lásd az irodalomjegyzéket. 3 Különösen WEIDLEINJ. 1932., BANNERJ. 1973 a-b-c, BANNER J.-MESTER GY. 1962, 1966 a-b, 1968., MESTER GY. 1969. 4 SZILÁGYI M. 1973. 5 CSIPESA. 1974. 6 SCHNITZER, J. 1928. 94-96. 7 HUTTERER M. 1973. és az általa közölt irodalom. 8 HUTTERER M. 1973. 100, 109.