Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Medgyesegyháza lakóházállományának a népszámlálások idején felvett fő adatai szintén jól jellemzik a lendületes mennyiségi s részben minőségi fejlődést. A tanyákkal, majorbeli lakásokkal, cselédházakkal együtt az alábbi képet alkothatjuk: 1900 1910 Házak száma összesen 394 596 Építési anyaguk szerint kőből vagy téglából épült 22 20 kő vagy tégla alapra épült 9 48 vályogból vagy földből 363 526 fából vagy más anyagból 2 A tetőzet anyaga szerint cserép- vagy palafedésű 61 252 zsindelyfedésű 204 171 nád- vagy zsúpfedelű 129 173 A lakóépületek anyagáról szóló adatok jeleznek valamit a medgyesi társadalom tagozódásáról is. Az 1900. évi népszámlálás az alábbiakat adja a foglalkozás szerinti megoszlásáról: Keresők száma Eltartottak száma Összesen 1092 1831 Mezőgazdaság (őstermelés) 757 1407 Ipar 223 303 Kereskedelem és hitel 34 55 Közlekedés 12 27 Közszolgálat 11 20 Véderő (csendőrök) 6 2 Házi cselédek 35 Egyéb 14 17 Az agrárnépesség szociális tagozódása a számok tükrében is nagy feszültségeket mutatott az 1900. évi állapot szerint: a nagyközség több mint kétharmadát kitevő „ágazatban" a birtokkal rendelkezők számaként mindössze 105 szerepel, akik 121 segítő családtaggal 469 eltartottról gondoskodtak. Ez együttesen 695 fő. Az öt nagyobb birtokos ezen felül értendő. A földtelen mezőgazdasági cselédek és munkások csoportjába együttesen 515 kereső és 927 eltartott tartozott, együttesen azaz 1442 személy. A munkások közül ekkor 82-nek volt saját háza. Biztatóbb az iparosok belső arányainak képlete. Az ipar 208 férfinak és 13 nőnek adott munkát. Önálló iparos volt 102 férfi és hét nő, segédként dolgozott 63, inasként 38, szolgaként öt, előmunkásként három fő. Nem volt segédje 57 mesternek, egy segéddel dolgozott 22 mester, két segéddel 23 mester, 3-5 segéddel 13 mester. A kettő vagy több segéddel munkálkodó mesterek az élénk piacozás, a jó kereslet fő kiszolgá-