Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
lói voltak. A legnépesebb szakmák is ehhez igazodtak: cipész és csizmadia 78, szabó 44, kovács 14, hentes-mészáros 11, asztalos 11. Kőművesből és ácsból elég volt kettőkettő, mert a házi ezermesterkedés és a népi tapasztalat erősen tartotta magát. Végezetül a legfontosabb ütőérről, a vasút forgalmáról, az 1895. év adatai alapján. 35 (Az állomás neve sokáig megmaradt a megnyitáskor adott Medgyes-Bodzásnak.) Az esztendő folyamán 9023 utas szállt vonatra (Eleken 5820, Mezőkovácsházán 8588), közel 14 ezer tonna árut vettek föl (Eleken nyolcezer fölött, Kovácsházán 18 ezer körül) a fiatal községben. A medgyesi utasszám mintegy harmada volt a mezőhegyesinek, közel fele a battonyainak. A kor utazási és szállítási arányaihoz mérten Medgyes számottevő pont volt a maga vonzáskörzetében. Egy-egy szerelvény 100 perc alatt futotta végig a Kétegyháza-Mezőhegyes távolságot. Ez ma csigalassúságnak tűnik, de a lovaskocsinál mégis jóval gyorsabb volt. Medgyesegyháza a századfordulóra igen jelentősen kifejlesztette korábban jórészt szunnyadó helyzeti energiáit. A továbblépéshez szükséges adottságai a régen megtelepült nagyobb községek színvonalát közelítették meg az agrárkultúrában, a kisiparban, a kereskedelemben és a közlekedésben. Az élet más területeire kiterjedő funkcióinak — főként az intézményekhez kötötteknek — a kiépítése megoldandó feladat maradt. *** Dolgozatunkban a korszakunkból származó dokumentumok és feldolgozások írásmódját követjük a Megyés, Megyés puszta, Megyesi puszta, majd pedig a Medgyes, Medgyes-Egyháza, Medgyesegyháza használatában. Az időbeli választóvonal az 1880-as évekre tehető a rövid gy-vel írás (és hosszúval ejtés) és a dgy-vel írás között. Mint kiadványunkban olvasható, 1418-ban már oklevélben szerepel a Meggyesegház és 1488-ban a Megyés alak. A terület megjelölésére — bizonyos mértékű pontatlansággal — tehát a Meggyesegvház puszta megnevezés is jogosult lenne a XVIII-XIX. században, a nagyközség megalakítása idejéig, de így nem használták. Medgyesegyháza, 1893-1993. Szerk. Szabó Ferenc. Medgyesegyháza, 1993. 67-92. GAÁL JENŐ i. m. 406-407.
