Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

gek: Szpevár János bíró, Vermes Alfréd jegyző, Fahulya Mihály esküdt, Gyurko György esküdt. További fontos tény, hogy az 1875-ben létesített „kincstári róm. kath." egytanerős iskolát 1891-ben második tanítóval erősítették meg, s az iskolát 1894-ben községi fenntartásba vették át. Ehhez csak egy nagyközségi jogállású településnek volt joga, de egyben ez volt nagyközségi státuszának egyik előfeltétele is. Az önálló nagyközséggé szervezett Medgyesegyháza az életképes településalakulások egyik mintapéldája lett. További történetének felderítése és feldolgozása során az 1890-es évek első felében kivirágzott gyors fejlődés állomásait, igen jelentős eredményeit és vargabetűit, félresiklásait követhetjük majd, korszakról korszakra. A medgyesegyházi emberek töretlen szorgalma, szülőföldjük iránti mély szeretete, az elődeiktől örökölt vállalkozó kedv és mozgékonyság olyan biztos alapot jelentett és jelent ma is, amely minden akadályt, nehézséget képes legyőzni. Áttekintésünk lezárásaként a községgé fejlődött Medgyesegyházának a század legvégén felvázolható minőségét kívánjuk igazolni a legfontosabb adatokkal, társadalmi, gazdasági, művelődési jellemzőkkel. A népszámlálások adatait segítségül híva mindenekelőtt a település lakosságának anyanyelvi tagozódását közöljük, utalva arra a jellemzésre is, amelyet Zsilinszky Károly nyújtott 1910-ben. Az anyanyelv és a vallás között volt érdemi összefüggés. Anyanyelve szerint Népszáml. éve Összes lakos magyar német szlovák román egyéb 1900 2917 1055 32 1784 51 1 1910 3628 1431 63 208449 1 Népszáml. éve Római Görög kat. kat. ; Görögkeleti Evang. Ref. Unitárius Izraelita 1900 781 13 52 1902 94 6 75 1910 1043 ? 66 2319 111 13 65 Sokatmondó az írni-olvasni tudás mértéke a hat éven felüli népesség körében. Az 1900. évi népesség ide számítandó korosztályaiban 532, az 1910. évi lakosságszámban 588, az 1930-asban 459 analfabétát mutattak föl, arányuk tehát fokozatosan csökkent. Az iskolaügyben 1901-ben történt jelentős fordulat, amikor az állam vette át a kincstártól örökölt róm. kat. iskola négy tantermét és négy tanítóját. Miután az állami adóösszeg öt százalékát iskolai adóként kivetették a lakosokra, 1904-ben új iskolát tudtak építeni. 1910-ben 609 tankötelesre hét tanító jutott. E szomorú arányokkal szemben dicséretes, hogy már 1894 decemberében sikerült megnyitni Medgyesegyháza első (állami) óvodáját.

34 A művelődési törekvések jelenlétét bizonyítja, hogy a kilencvenes évek dereka után olvasókör is működött Medgyesen. A fejlődésre képes állapotot fejezi ki, hogy az 1896 nyarán kiépült Arad megyei telefonhálózatba Medgyesen négyen kapcsoltatták be magukat előfizetőként (Eleken öten). KEHRER KÁROLY i. m. 112-114., 192.