Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

A területünk lakosságának nagy többségét kitevő agrárnépesség 1920 és 1930 között, a konjunkturális időszakban, a megyében enyhébb mértékű, Békéscsabán és Gyulán erősebb fogyást mutatott. (34. táblázat) 34. táblázat Az őstermelő lakosság száma és aránya a mai Békés megye területén 1920-ban és 1930-ban 1920 1930 szám az össznépesség %-ában szám az össznépesség %-ában Békés megye* 208 107 69,6 Csanád megye** 63 840 76,5 Bihar megye** 26 311 81,7 Dévaványa** 10 159 76,7 Mai megyeterület 308 417 70,5 * 1920. és 1930. évi terület ** az 1950-ben Békés megyéhez csatolt területrészek adatai 210 020 65 838 27 229 11 261 314 348 63,4 75,2 76,2 76,9 67,1 1920 1930 szám az össznépesség %-ában szám az össznépesség %-ában Békéscsaba 23 149 49,6 21 039 42,6 Gyula 10 721 43,0 9 207 32,5 Orosháza 11 819 49,1 11 913 47,8 Szarvas 16 527 65,5 17 045 66,6 Békés 20 910 74,2 20 131 69,2 A birtokstruktúra kapcsán bemutattuk a földdel rendelkező parasztság rétegződését. Az agrárproletárok száma és aránya 1920-ig növekedő, 1920 után a földreform következtében csökkenő tendenciát mutatott. 1930 után — főképp a válság hatására — ismét gyarapodott az agrárszegénység. (35. táblázat) 35. táblázat Az agrárszegénység száma és aránya a mai Békés megye területén 1920-ban és 1930-ban* Agrárproletárok Az össznépesség Az agrárnépesség száma összesen %-ában %-ában 1920 1930 1920 1930 1920 1930 Békés megye 122 796 96 669 39,5 29,3 59,0 46,0 Csanád megye 42 027 33 651 50,6 38,4 65,8 51,1 Bihar megye 14 961 11 968 46,5 32,8 57,0 43,9 Dévaványa 6 612 5 442 49,5 37,1 65,1 48,3 Mai megyeterület 186 296 147 720 42,5 31,5 60,4 47,0 * mezőgazdasági munkások, cselédek, napszámosok eltartottjaikkal együtt