Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A mezőgazdasági bérmunkásság munkanélkülisége, a munkaerő túlkínálata a dualizmus időszakánál is súlyosabbá vált és a munkabéreket változatlanul alacsony szinten tartotta. A hatósági munkaközvetítők nyilvántartása szerint (36. táblázat) a mun L kanélküliség még a legutolsó békeévben is 21 %-os volt. (SZEIBERT J. 1939. 369-380.) Abszolút számokban a legelső, aránylagosan is a 2. helyen állt Békés megye 19351938 között a mezőgazdasági munkanélküliek számában! 36. táblázat A munkanélküliek száma és aránya Békés megyében az agrárproletárok között 1935-1938-ban Év Mezőgazdasági munkások összes száma (csak férfiak) A munkanélküliek száma aránya %-ban A mezőgazdasági munkanélküliek országos aránya 1935 35 607 13 013 36,5 22,4 1936 36 802 9 974 27,1 18,2 1937 36 578 8 591 23,5 15,1 1938 37 974 7 902 20,8 12,5 A munkalehetőségek csak a háború előtti és alatti esztendőkben javultak, a katonai behívások következtében. A megyén kívüli munkavállalás a harmincas évek második felében mintegy 3000 agrárproletárt érintett esztendőnként, ennek a fele Németországba ment. A szántóföldi termelés. A földművelés a két világháború között is vezető ágazat maradt területünkön. 1923-1924 körül nagyjából visszaálltak a háború előtti viszonyok. A harmincas években a tiszántúli parasztbirtokokon végzett üzemgazdasági felmérések szerint (SARKADI KESZTYŰS L. 1938a, 1941.) a nyershozamoknak több mint a felét növénytermesztésből nyerték ezek a gazdaságok. Nemcsak a szántóföldi termelés korábban kialakult arányai merevedtek meg országosan is, nemigen nőttek a hozamok sem. (GUNST P. 1970. 122-131.) A válság idején leesett termény- és állatárak az agrártermelést gazdaságtalan üzemvitelre kényszerítették. Az 1931-1935 közötti értékesítési árak a termelési költséget sem fedezték. 1936-tól kezdve mintegy 10-30% közötti átlagos haszonnal számolhatott a mezőgazdaság. (SARKADI KESZTYŰS L. 1938a. 39.) A vetésterületi arányokban a háború előttihez képest kisebb változások történtek. Az infláció hatására (a búza lett a valuta), majd a jó minőséggel elérhető áraktól hajtva 1922-1929 között 38,8%-ról 43,8%-ra nőtt Békés megyében a búza vetésterületi részesedése. (GUNST P. 1970. 134.) A korszakot általában jellemző 1933. évi adatok (37. táblázat) szerint az árpa és a zab vetésterülete valamelyest csökkent a kukorica javára. (M. Stat. Évk. 1933; KAÁN K. 1927. 230-232.) Ez országos tendencia volt, de tájunkon azt is kifejezi, hogy az elcsatolt kiváló gabona- s főleg takarmánytermelő területek szerepét részben a megye vette át.
