Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Területünket az egyik fő élelemszolgáltató bázisként kezelte a kormány. Hiába voltak a rekvirálások, amikor a készletek kimerültek: 1917-18-ban, amikor 5500 vagon gabonát vetettek ki Békés megyére, már négyszeri rekvirálással is csak 1267 vagont tudtak összeszedni. A kukorica-kivetésnek már 1915-ben is csak alig a felét tudta teljesíteni a megye. (G. VASS I. 1969. 69-70.) A munkaerő pótlására 1916-tól kezdve orosz és olasz hadifoglyokat, továbbá katonai munkásosztagokat vezényeltek a megyébe. 1916-ban 10 000 hadifogoly és 4000 katona, 1917-18-ban átlag 8-10 ezer fogoly és katona dolgozott a nyári és őszi munkákon. (G. VASS I. 1969. 68.) Az igénybevételeken kívül a súlyos takarmányhiány vetette vissza az állattenyésztést. Mint később látni fogjuk, a megye állatállománya még 1925-ben is jóval kisebb volt a háború előttinél. A háború nagyon megnehezítette az ipari termelést is. Mind a kézműiparban, mind a gyáriparban általános visszaesés következett be. Egyedüli kivétel az élelmiszeripar volt. A hadi érdekek megkövetelte több liszt és cukor előállítása érdekében a termelést mindenáron fenn kellett tartani. A cukorgyárakban hadifoglyokat dolgoztattak. A Hangya és a Magyar Altalános Hitelbank, továbbá a helyi tőke alapításaként jött létre 1918 nyarán Békéscsabán az Alföldi Sertéshizlaló és Húsipari Rt., évi közel 60 ezer hízott sertés kibocsátására.

43 A két forradalom gazdaságpolitikai intézkedései A Monarchiát megdöntő és a feudális maradványok zömét felszámoló 1918 őszi polgári demokratikus forradalom időszakában a legégetőbb közellátási problémák megoldásával együtt a gazdasági élet békeállapotokra való átállítása volt a fő feladat. A polgári vezetés sem országosan, sem pedig a mi vidékünkön nem volt képes ezzel megbirkózni. A feszítő szociális gondokat tetézte a nagyarányú munkanélküliség: A frontokról hazatérő katonákat nem tudták foglalkoztatni, éppen a tél beállta előtt özönlöttek vissza az addig is szűken ellátott hozzátartozókhoz. Területünkön külön bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy 1918 novemberétől fogva a Maros mentén húzódott a fegyverszünet alapján meghúzott demarkációs vonal, Mezőhegyes és Battonya környéke már ekkor gyakorlatilag határszéllé vált. 1919 januárjától kezdve állandóan fenyegetett az Antant szolgálatában álló román királyi csapatok megszálló hadművelete. A polgári forradalom időszakában a viharsarki néptömegek baloldalra vitték az eseményeket, túlmentek az addigi követeléseken. Az agrárproletárok megnyugtatása és megnyerése végett is, hosszas előkészületek után, 1919. március elején megyénkben is megkezdték a Károlyi Mihály nevéhez kapcsolt földosztást. A birtokosok jelentős területeket engedtek át kishaszonbérletek céljára is, a forradalmat követő nagybirtokellenes megmozdulások, földfoglalások láttán. BML Gyulai Törvényszék ir. Cégb. okmt. 304. sz. Békéscsabai főszb. ir. 5855/1918.