Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
tudta megakadályozni a gyors térhódítást. (23. táblázat.) 1910-re a vitát az élet döntötte el területünkön is. 23. táblázat A magyar és a nyugati fajta szarvasmarhák száma és aránya Békés megyében 1884-1911 között Év Magyar fajta Nyugati fajta _ db % db ~ % 1884 51 032 97 1 647 3 1895 67 388 90 7 285 10 1911 29 631 42 41 088 58 A pirostarka marha általánossá válása csak az uradalmakban járt együtt a tejgazdaság kiépítésével, a tejértékesítés megszervezésével. A parasztgazdaságok közül csak azok törekedhettek a tej eladására, amelyek a vasút és a forgalmasabb települések közelében voltak. A negyven pirostarka tehenet tartó lökösházi Vásárhelyi-uradalom és a mezőhegyesi ménesbirtok tehenészete pl. naponta szállította a tejet Aradra. (GAÁL J. 1898. 334-335.; Aradi Ker. és Ipk. jel. 1893. 67.; S. SÁNDORP. 1964. 212-214.) A Dunántúlon nagy számban működtek a tej szövetkezetek. Területünkön kevés alakult: 1914-ig csak Gyulán, Békéscsabán, Mezőberényben, Békésen, 38 Köröstarcsán és Eleken jöttek létre. A gyulai volt a legforgalmasabb. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1908. 28.) Mezőkovácsházán 1906-ban és 1912-ben a középbirtokosokra támaszkodó tejcsarnokkal próbálkozott egy pesti cég. 39 A lóállományban az alacsony, egérszürke, régi magyar lóval szemben — számottevő állami segítséggel, miután katonai érdekekről volt szó — a század végétől a mi vidékünkön a Mezőhegyesről elterjedt Nóniusz és az angol félvér került túlsúlyba. A gazdasági lónak kiváló s így a parasztbirtokokon jól használható Nóniusz (ÉBER E. 1961. 324.) megkedveltetésében nagy szerep jutott a D'Orsay Olivér által 1892-ben megszervezett „mezőhegyes vidéki tájfajta lótenyésztés "-nek. Mezőkovácsházán, Tótkomlóson és Szarvason tartottak fönn nóniusz fedeztető állomásokat. (ÉBER E. 1961. 321.; MEISSNER K. 1929. 77-78.) Békéscsabán a kilencvenes évektől állami méntelep működött. Jelentőssé vált az 1913-ban alapított magyarbánhegyesi angol félvér fedeztetési állomás is. 40 Mai megyeterületünkön a mezőhegyesin kívül hét országosan ismert uradalmi ménes volt (Kunágotán 3, Újkígyóson, Kiscsákón, Csorváson, Dobozon), ezek nagyobb fele a kiegyezés után keletkezett. (MEISSNERK. 1929. 64-85.) A lóállomány mint igaerő játszott alapvető szerepet, elsősorban a parasztgazdaságokban. Közismert, hogy két ló munkája általában három ökörével ért fel. 1884-ben az igáslovak 88 %-a, 1895-ben a 87%-a volt a parasztság tulajdonában Békés megyéBML Békés vm. főisp. ir. 1148/1903. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 385/1907, 212/1912. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 611/1912, 1280/1913.
