Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
szarvasmarha-tartás gyengébb voltát bizonyítja. (1895-ben országosan 42 ló és 153 sertés esett 100 szarvasmarhára.) Az állattenyésztés adatai esetében a megyei átlagszámok mögött szinte minden másnál nagyobb területi differenciák húzódtak meg. (22. táblázat.) 22. táblázat A 100 kat. hold mezőgazdasági területre eső állat szám Békés megyében 1895-ben és 1911-ben (db) Szarvasmarha Ló Sertés Juh 1895 1911 1895 1911 1895 1911 1895 1911 Magyarország 16,1 16,8 6,8 6,9 24,6 25,6 24,4 18,7 Békés megye 12,7 13,2 9,5 9,1 35,0 33,2 18,4 14,2 Békéscsaba 17,2 16,4 12,5 10,7 45,6 40,0 5,1 3,6 Orosháza 19,1 17,1 20,0 15,7 69,5 55,5 4,1 5,5 Gyula 10,1 13,4 10,1 11,2 30,3 43,9 8,1 6,3 Szarvas 14,9 13,5 13,7 12,3 42,6 29,3 4,4 9,0 Békés 11,0 13,1 11,1 9,7 39,6 40,0 9,7 9,1 Mezőberény 14,9 13,5 14,0 10,0 50,8 38,6 1,0 6,3 Gyoma 9,3 9,2 7,6 7,2 23,5 22,9 43,5 18,3 Vésztő 11,4 13,4 8,0 8,9 35,2 34,5 53,4 61,3 Battonya 11,5 12,3 10,2 9,9 26,3 29,6 2,5 0,6 Dévaványa 10,2 11,3 5,1 5,6 22,8 15,3 23,7 18,0 Sarkad 12,9 13,0 9,1 7,7 46,5 25,2 33,0 33,0 A megye legfejlettebb területein leginkább a jószágtartásban tudták megvalósítani a közép- és gazdagparaszti gazdaságok jelentős részében a farmszerű gazdálkodás egyes elemeit. Orosházán, Békéscsabán, Mezőberényben, Szarvason, Gyulán, Békésen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés a számok tükrében is ilyen irányba tartott. Vésztő, Sarkad, Dévaványa nagy juhállománya javarészt az uradalmak juhászatait jelenti. A dualizmus utolsó három évtizedében több nagy jelentőségű változás bontakozott ki a minőség irányában a mi vidékünk állattenyésztésében is. A szarvasmarha-állományban a hetvenes években indult el a jól tejelő, jó húsadó, de iga vonásra már nem alkalmas nyugati fajták elterjedése, főleg Nyugat-Magyarországon. Békés-Csanád-Bihar megyékbe jó ideig nem jutott el; 1881-ben még az egész Alföldet a magyar szürkemarha tenyészterületévé nyilvánították. 1894-ben hozta a Békés megyei Gazdasági Egyesület az első 22 bonyhádi fiastehenet a megyébe, államsegéllyel, a parasztgazdaságok részére. Mezőhegyesen 1879 óta, Kunágotán a Ráth-birtokon 1892 óta, a csorvási Wenckheim-uradalomban 1895-től kezdve az ország legjobbjai között számon tartott szimmentáli tehenészetek működtek. (ÉBER E. 1961. 301-306.) A sok éles vita és a nyugati fajú apaállatokat eltiltó megyei határozat 37 sem BML Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 539/1896. Békés vm. alisp. ir. 25.773/1898.
