Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

7. táblázat A jobbágyság rétegződése Békés megye főbb településein 1793-1847 között (a családfők száma alapján) 1793 1825 1847 telkesházas hazátlan telkesházas hazátlan telkesházas hazátlan jobbágy zsellér zsellér jobbágy zsellér zsellér jobbágy zsellér zsellér Békés szám 601 420 226 870 909 258 799 835 157 % 48,2 33,7 18,1 42,7 44,6 12,7 44,6 46,6 8,8 Csaba szám 1089 154 269 1239 504 404 1021 645 747 % 72,0 10,2 17,8 57,7 25,5 18,8 42,3 26,7 30,1 A két szám 653 433 139 708 843 227 568 729 173 Gyula % 55,7 35,4 11,3 39, S 47,4 12,8 38,7 49,6 11,7 Orosszám 379 215 178 384 511 293 278 499 495" háza JL 49,1 27,8 23,1 52,5 43,0 24,7 27,9 59,7 38,9 Szarvas szám 650 375 281 665 684 324 549 629 290 % 49,8 25,7 21,5 39,9 40,8 79,5 57,5 42,8 19,7 Gyoma szám 309 135 98 301 281 55 239 290 61 % 57,0 24,9 18,1 47,2 44,1 8,6 40,5 49,5 10,0 Mezőszám 501 122 61 537 386 70 424 318 49 berény % 73,2 17,8 9,0 54,0 39,0 7,0 53,6 40,2 6,2 Szegszám 247 11 63 308 216 66 238 166 114 halom % 63,8 20,0 76,2 52,2 36,6 11,2 45,9 52,0 22,7 A bemutatott társadalmi struktúra (6. ás 7. táblázat) és a népes Békés megyei mezővárosok és községek önkormányzati-parasztközösségi hagyományai adták meg az alapot a meg-megújuló földkövetelő törekvésekhez, a földesúri földrablásokkal szembeni fellépésekhez, pörösködésekhez, amelyek az 1830-as években — a legelőelkülönítések kapcsán — váltak általánossá. A feudális előjogokat élvező és a földet birtokoló nemesség — amely maga is rétegekre bomlott — megyénk mai területén II. József korában mindössze 780 családfőt, ill. családot tett ki. Ebből 254 élt a „történelmi Békés megye" határain belül (a családfők 1,85 százaléka), összesen 2 a Csanádból azóta idecsatolt területeken, 91 a Biharból kapott részeken (a családfők 4,87 %-a) és 433 Dévaványán. (DÁNYI D. és DÁVID Z. 1960. 22-38., 66-67.) Nagy többségük jobbágytelken gazdálkodó „bocskoros" nemes, armalista volt. Még 1847-ben is csak 1452 szavazati joggal rendelkező nemest írtak össze Békés megyében. (SCHERER F. 1941. 31.) A vezető nagybirtokos családok száma a mai megyeterületen 15 körül volt, a jómódú középnemeseké is hasonló lehetett. A nemesek a jobbágyságot teljesen kizárták a hatalom gyakorlásából, de kevésbé tudták akadályozni a telkesjobbágyság jelentős hányadának gazdasági erősödését. Megyénk további fejlődésének éppen ez, a feudalizmus válsága és bomlása idején kialakuló paraszti árutermelés, a mezővárosi közösségek önvédelme lett az egyik fontos előmozdítója. A mezővárosi funkció megítélésében másodlagos kérdés, hogy jogilag — a vásártartási engedély megkapásával — melyik helység jutott ehhez a státushoz. 1848 előtt — különböző időpontokban — a mai megyeterületen kilenc (az akkor még két városból álló Gyula révén tíz) település szerezte meg a mezővárosi jogállást: Békés,