Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)
ELŐSZÓ
telt, egyelőre rejtély maradt." 15 Az 1570. évi tímár-defterbe ugyanis így jegyezték be „Halas vááros haridzs ez defter", azaz Halas város defteren kívül, erre én hívtam fel figyelmét, amire hivatkozott is. 16 Ekkor azonban még nem ismertem e „rejtély" megoldását, csak napjaink leleményes pénzügyi intézkedései nyomán gondoltam arra, hogy e települések nem mindegyike maradhatott ki véletlenül az összeírásból, Kutatásaim során került a kezembe „A budai vilajet mukátáinak mutatója", melyben az adószedők és a kincstár megállapodásainak felsorolásai között egyszer csak olvashattam „a kalocsai kaza [kádi körzet] defteren kívüli pusztái jövedelmének az 1566. évtől három évre szóló beszedése 40000 akcse" majd „a szegedi kazához tartozó defteren kívüli puszták jövedelmének beszedése az 1546. évtől három évre 25000 akcse", de „defteren kívüli" puszták nevét nem sorolták fel, és arra sem történt utalás, hogy a puszták beszedendő jövedelmének összegét ki állapította meg. 17 Az összeírásból véletlenül kimaradt, illetve kihagyott puszták és falvak jövedelmének beszedése leleményes megoldás volt. A szegedi szandzsák 1570. évi összeírása a tímár-birtokok kiosztásával kapcsolatban ugyancsak gazdagítja ismereteinket. Eddig úgy tudtam, hogy a tímár-birtokok kiosztásának megkezdését mindig külön szultáni rendeletben közölték az összeíróval. 18 Az összeíró azonban ismerőseinek, barátainak vagy felkérésre még az összeírás idején odaígérhetett egyes falvakat és pusztákat, amire a jövedelem tételenként beírása olyan fogalmazásából is lehet következtetni, mint pl. „a vándor-sátorozók iszpendzse-adójából a nevezett tímár-birtokon" vagy a „nevezett ziámet-birtokon". Amikor az ilyen esetben megnéztem a tímár-deftert, az illető falut valóban tímár-, illetve ziámet-birtokként találtam bejegyezve. Összeírásunkban vagy húsz ilyen beírással találkoztam, tehát az összeíró még a hivatalos kiosztás előtt odaígérhette ezeket a falvakat a leendő birtokosnak. Az összeírás közlése során a településekhez odaírtuk, hogy az kinek a birtokába került, de néha előfordult, hogy az illető birtokost a szegedi szandzsák 1570. évi tímár-defterében 19 nem találtuk. Szultáni rendelet tiltotta azonban, hogy valaki két szandzsákban birtokoljon, mert szolgálatukat szükség esetén egyik helyen sem teljesítik; mégis volt aki két szandzsákban birtokolt. 20 15 Ö. Kovács J.-Szakál A.: Kiskunhalas története. I. Kiskunhalas, 2000. 306-307. 16 Szakály Ferenc itt említette meg, hogy Halas város összeírásának közlése „Vass Előd fordítása, korrigálta Dávid Géza és Fodor Pál". Uo. 19. sz. jegyzet. 17 Bécs, Nat. Bibi. Türk. Hss. Mxt 609. Flügel 1382. 18 Ld. tőlem Magyarországi török adóösszeírások. Bp., 1970. 48. 19 Isztanbul, Basbakanlik Osmanli Ar§ivi, Tapu defteri 551. 20 Magyarországi török adóösszeírások, 49. — A szegedi szandzsák 1570. évi összeírásának feldolgozásakor a helynevek és a falunevek elolvasásakor az 1560. és az 1578. évi összeírásokat gyakran használtam, idéztem is ezeket. Egyetlen összeírás alapján eddig még nem adtam közre szandzsák-összeírást, hogy minél kevesebb tévedésem legyen. Ez az összeírás még így is sok gondot okozott, ezzel kapcsolatban legyen szabad Csánki Dezsőt idéznem „Részemről egyetlen megyére sem voltam kénytelen aránylag annyi időt és fáradságot fordítani, mint Bács- és Bodrog megyére" (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1894. II. 131.). E szandzsák-összeírások őrhelye Isztanbul, Basbakanlik Osmanli Arsivi, Tapu defterleri No. 332. 554. és 570. E defterek és még sok más levéltári anyag mikrofilmjét az 1963-1964. években a saját költségemen hónapokig tartó kutatásaim eredményeként hoztam haza. Ebben nagy segítségemre volt Borsa Iván, aki több ezer (kb. 20000) felvételhez szükséges mikrofilmet küldött ki Isztambulba. Remélhetőleg e munka
