Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

ELŐSZÓ

Az 1570. évi szegedi szandzsák tímár-defterének figyelemre érdemes adata, hogy az első lapon feltüntették: A régi és az új szultáni hász-birtokok jövedelme 2,957.283 akcse Az emírek [szandzsákbégek] 2 fő itteni jövedelme 394.149 akcse A ziámet-birtokosok 8 fő jövedelme 199.660 akcse A tímár-birtokosok 62 fő jövedelme 453.143 akcse A várak katonái 330 fő jövedelme 501.846 akcse Ez összesen 4,406.081 akcse. * * * Legyen szabad itt is hálás köszönetünket kifejezni a kötet szövegének gondos és lelkiismeretes nyomdai előkészítéséért Pipiczné Szabadvári Tündének és Szántó Tibornénak, Andrásy Máriának pedig megköszönjük a szervező munkában nyújtott segítségét. A kötet megjelenéséért hálás köszönettel tartozunk a tudomány szerető Blazovich Lászlónak fáradságot nem ismerő munkájáért. A helynevek azonosításakor, illetve a települések fekvésének meghatárazásakor az alábbi forrásmunkákat és térképeket használtuk: BÁLINT SÁNDOR: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. 2. Szeged, 1976. BÁRTH JÁNOS: A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethnographia. Kecskemét, 1975. 235-275. BÁRTH JÁNOS: Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében. In: Cumania 2. Ethnographia. Kecskemét, 1974. 285-329. BLAZOVICH LÁszló: Az Alföld 14-16. századi úthálózatának vázlata. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXVI. Szeged, 1998. 51-61. BLAZOVICH LÁSZLÓ: Dél-Alföld települései a 16. században a defterek alapján. Sajtó alatt. CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korábahn I-III. Bp., 1890-1897. CSETRl KÁROLY: Bácska lakossága a legrégibb időktől a XIX. század végéig. Bp., 1936. folytatásaként ebben az évszázadban, ha nem is ennyi, de legalább negyedennyi mikrofilm felvételt sikerül majd hazahozni. Meg kell említenem, hogy a levéltári kutatómunkát Isztanbulban az 1910-1911. években Karácson Imre kezdte meg, majd azt az 1938-1939. években mesterem, Fekete Lajos folytatta.