Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)
A SZEGEDI SZANDZSÁK TÖRVÉNYKÖNYVE
akcse és a dimi-posztó 14 végje után 25 akcse szedendő. A német nyelven deszpolum néven ismert posztó bálája, azaz fél lóteher (denk) után 500 akcse szedendő és az ugyancsak német [nyelven] evejszin-nek mondott posztó bálája után is 500 akcse szedendő. 15 A portokal-nak 16 nevezett posztó bálája után 250 akcse és az említett nyelven porbergar-nak 17 nevezett posztó bálája után is 250 akcse szedessék. A Londra [London]-posztó végje után 50 akcse szedendő. Az eszterhál [eszterhán, asztrahán süveg] száz darabja után 25 akcse, a Nemese felől érkező egyéb apró áru, amely eladatik, ötezer akcse értéke után 250 akcse szedessék. A bors mázsája, amely 48 vekijje 18 után 100 akcse szedendő. A sáfrán fontája után, amely 160 dirhem, 19 12 akcse szedessék. A szegfűszeg fontája után 5 akcse vám (gümrük) szedendő. Ezenkívül a rája élelmét és ennivalóját ingyen, fizetés nélkül senki el ne vegye, szekereit és kocsijait erőszakkal elhajtva, bér nélkül, jogtalanul azokat ne használják. Az utazók számára pénz nélkül, jogtalanul kenyerüket, húsukat, tyúkjaikat, élelmüket, szénájukat a rendeletek végrehajtói ne szedessék el, a ráját ne zaklassák és ne sanyargassák. A szandzsákbégek, a vojvodáik, az eminek, az ámilok és a szpáhik a rajától erőszakkal mézet, vajat, szárított húst (pasztorma), fejőstehenet, farkasprémet, rókaprémet, kocsit, lovat, páncélinget, sisakot, vértet és ezekhez hasonló szolgáltatásokat pénz nélkül ne követeljenek. A rendeletek végrehajtói akadályozzák meg, hogy a ráját ilyen módon zaklassák és nyomorgassák. A szandzsákbégek és vojvodáik, a padisah hászbirtokainak eminjei és ámiljai és mások azt mondva tél van, minden faluból pénz nélkül, ingyen egy kocsi szénát, egy kocsi fát, egy-egy zsák árpát, egy-egy zsák lisztet, egy pint vajat és egy-egy pint mézet követelve, ezeket a rajától minden télen elszedetik. Az összeírás idején a rajának ezek miatt sok panasza van. Mivel nagy szükséget szenvednek, és mivel az ilyen elnyomatások nem illők a világ menedékhelye padisahja őfelségének igazságos napjaihoz, ezek meg lettek szüntetve, hogy ezután ilyenféle kivetéseket a rendeletek végrehajtói ne csináltassanak. A ráját földesura erőszakkal elhajtva vele ne szántasson-vettessen, házat és istállót ne csináltasson és kocsiját bér nélkül ne használják. És miután a rája valamennyi kötelezettségét, a dzsizje-adót, az iszpendzse-adót és a vallási jog és a világi jog szerinti egyéb adóit, melyet az új szultáni defter szerint rá kiróttak, már megfizette, a rendeletek végrehajtói sem a bégeknek, sem a szpáhiknak és emineknek ne engedjék zaklatni és nyomorgatni őket. 14 A dimi a törökben sűrű szövésű, durva vászon neve; egykor a hajósok ingét is ebből varrták, ld. Mindé Esiner Őzen, 1982. 311. 15 A deszpolum és az evejszin posztók nevét nem sikerült azonosítani. 16 A portokai posztó neve számunkra szintén ismeretlen, úgy ennek, mint a deszpolum és az evejszin posztók nevével a magyarországi török vámnaplókban eddig nem találkoztunk. 17 A porpergar valószínű a lörömberger, nörömberger azaz a nürnbergi posztó (Szamota I., 19021906. 595.) nevének egyik változata, mely norpergár alakban is előfordult (ld. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp., 1944. 209.) 18 Vekiyye (vagy kiyye), azaz okka, melynek súlya 1282 gr. 19 A dirhem súlya 3,2 gr (400 dirhem volt 1 okka).
