Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

ítélőtáblai bíró), Illyasevics Jenő (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Lehoczky Alajos (v. budapesti ítélőtáblai bíró). Állandó úrbéri és III. polgári tanács: elnök Barta Béla (v. budapesti ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Lipthay Kornél (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Wéber Ottó (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Szabó János (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Zsembery Kálmán (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Tregovich István (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Hajdú Ferencz (v. budapesti ítélőtáblai bíró). Állandó váltó-, csőd-, kereskedelmi és IV. polgári tanács: elnök Polgár Ignácz (v. budapesti ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Fabinyi Ferencz (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Kormos Adolf (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Végh János (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Jókuthy Albert (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Bubla Ferenc (v. budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki bíró), Wattay Dezső (v. budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki bíró), Végh Arthur (v. budapesti ügyvéd). I. büntető tanács: elnök Sárkány József (v. budapesti ítélőtáblai másodelnök); bírák: Hettyey Gyula (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Péterffy Domokos, Burg Lajos (v. budapesti ítélőtáblai elnök), Heil Fausztin (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Makay Dezső (v. nagykanizsai törvényszéki bíró), Jenny Antal (v. budapesti törvényszéki bíró), Bakos János (v. pestvidéki törvényszéki bíró), Tarnai János (v. budapesti ügyvéd). II. büntető tanács: elnök Kállay Adolf (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Jakabfalvy Gyula (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Halmágyi Sándor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Tóth Gerő (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Szentimrey Jenő (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Perczel Gyula (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Csiky József (v. pestvidéki ügyész). Létrehozták még a fegyelmi bíróságot, az alapítványi bizottságot, a bírói gyakorlati vizsgáló bizottságot, a telekkönyvi vizsgabizottságot és a könyvtári bizottságot is.

153 Vajkay Károly 1825. február 23-án Bécsben született, atyja az Eszterházy család házi orvosa volt. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, majd 1845-ben közügyvédi, a következő évben pedig váltóügyvédi vizsgát tett. A szabadságharcbeli részvétele után majd tíz évig nem praktizált, s csak 1857-ben neveztetett ki a pesti királyi országos törvényszékhez tanácstitkárrá. 1860-ban a székesfehérvári cs. kir. megyei törvényszéken lett tanácsnok, ennek feloszlatása után pedig a pesti királyi táblára került tanácsjegyzői minőségben. 1866-ban lett a hétszemélyes tábla tanácsjegyzője, 1867-ben számfeletti bírája. 1869-ben a legfőbb ítélőszékhez került ideiglenes minőségű bíróként, majd 1870-ben rendes bíróvá, 1872-ben tanácselnökké lépett elő. 1886-ban nevezte ki a király az ítélőtábla elnökévé. A jogi pálya mellett a szépirodalomban is kivette részét, s Véka Lajos néven regényeket publikált.

154 Dr. Barta Béla tanácselnök 1819-ben született Tapsonyon, Somogy vármegyében; ügyvéd volt, bölcsészet- és jogtudor, pozsonyi jogi akadémiai tanár, majd 1869153 A kir. táblák megalakulása. ÜL 1891. május 9. (19. szám) 2. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., BK 1891. április 18. (88. szám) 1. p. 154 A királyi ítélő-táblák elnökei. VU 1891. május 10. (19. szám) 302. p.