Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

tői budapesti királyi ítélőtáblai rendes bíró, 1876-tól semmítőszéki bíró, 1881-től a IX. úrbéri tanács vezetője. Polgár Ignácz tanácselnök 1825-ben született Kecskeméten. Pest vármegyei törvényszéki alügyész lett, majd ügyészhelyettes, államügyész-helyettes, 1858-tól megyei törvényszéki tanácsos, 1861-től a váltótörvényszékhez jegyzői minőségben beosztott megyei törvényszéki tanácsos, később ugyanott jegyző, 1864-től bíró, 1869-től váltófeltörvényszéki bíró, 1870-től a budapesti királyi ítélőtáblához beosztott bíró, 1879-től kúriai bíró, végül 1886-tól a budapesti táblán a kereskedelmi és váltótanács elnöke volt. Dr. Vavrik Béla Egerben született 1835-ben. 1871-től az egri törvényszék elnöke, 1887-től a marosvásárhelyi királyi táblán tanácselnök volt. 1890-ben a budapesti táblához helyezték át a IV. polgári tanács élére.

155 Debrecen A táblát a Podmaniczky-házban és az egykori Korona Étteremben helyezték el ideiglenesen, majd további provizórikus elhelyezésként épületet emeltek a Kisúj utcában, a város szívében. A debreceni tábla tagjai 1891. május 5-én délelőtt 10 óra után az istentiszteletet követően a Podmaniczky-házban lévő ülésteremben gyülekeztek. A megnyitó beszédet Puky Gyula elnök mondta, Csathó Ferenc tanácselnök viszonozta a bírói kar nevében az elnök üdvözlő szavait. Kifejezték a bírák odaadó támogatásukat, s abbéli örömüket, hogy éppen Puky Gyula lett a debreceni tábla első elnöke. Az I. polgári tanácsot is Puky Gyula (v. kúriai bíró) vezette, a tagjait Tamássy Béla (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Horváth Dezső (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Garam Jenő (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Kiss Endre (v. zilahi törvényszéki bíró) és Tar Gyula (v. debreceni törvényszéki bíró) képezte. A II. polgári tanácsban elnökölt Csathó Ferenc (v. budapesti ítélőtáblai bíró), egyébként ott működött Stancsek János (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Egry Kálmán (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Comanescu Sándor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Danilovics Elek (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Kovács Antal (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Gichey Gyula (v. kassai törvényszéki bíró) és Gajzágó Béla (v. debreceni járásbíró) is. A büntető tanácsban elnökölt Széli Farkas (v. budapesti ítélőtáblai bíró), tagjai továbbá Nyers Lajos (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Draveczky Adorján (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Hieronymi Béla (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Naményi József (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Naszády Gyula [Iván?] (v. budapesti ítélőtáblai bíró) és Unger Gusztáv (szatmárnémetii ügyvéd) voltak.

156 Puky Gyula Kükemezőn született, Sáros vármegyében 1840-ben. Pesti és debreceni jogi tanulmányai és vizsgái után 1867-ben Abaúj megye tiszti főügyésszé, 1868155 A kir. táblai tanácselnökök. ÜL 1891. január 31. (5. szám). 2. p. 156 A kir. táblák megalakulása, i. m. [153. jz.], 2-3. p. BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., BK 1891. április 18. (88. szám) 1. p.