Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - X. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900)

Sándor akkor temesvári főügyész, Márk Endre, a debreceni ügyvédi kamara elnöke) kísérte figyelemmel. A helyszínül kijelölt terem célszerűtlenül kicsinek bizonyult, ezért a hallgatóság egy része nem is férhetett be. Szűts Miklós elnök ünnepélyes beszéddel nyitotta meg a tárgyalást: „Az esküdtszéki bíráskodásban — mondotta — sokkal nagyobb szabadság érvényesül, az ítélkezés egy részét a törvénykezés olyan esküdtekre bízta, akik csak saját lelkiismeretük szerint, de a törvény értelmében legjobb meggyőződésük, józan gondolkodásuk, lelkiismeretük és jellemerejüknél fogva vannak hivatva ítéletet, határozatot hozni. A szabadságnak ez az egyesítése a logikai gondolkodással és a törvények alkalmazásával, ez némelyekben talán aggodalmat ébreszthet, én bennem azonban a legkisebb aggodalmat sem, mert én azt hiszem, hogy ez csak oda fog hatni, hogy még inkább bebizonyosuljon az az igazság, hogy a szabadság és a jog minden téren csak támogatni tudják egymást, hogy ezek iker-testvérek, mert a szabadság nem más, mint a helyesen felosztott jog."

965 A továbbiakban Simonffy Béla királyi ügyész, Márk Endre ügyvéd (az ügyvédi kamara elnöke, 1915-től polgármester) és Kőrösy Kálmán védő mondtak beszédeket, amelyekben az új intézményt az igazságszolgáltatás, a polgári önérzet, a bírói, ügyészi és ügyvédi kar emelőjének, a bűn üldözőjének, a jó oltalmazójának és a haza felvirágzása legerősebb előmozdítójának tekintették. Az esküdtbíróság tagjai az elnökön kívül a következők voltak: Szeöke István és Hofmann József bírák, Medveczky Emil jegyző, valamint további résztvevő az eljárásban Simonffy Béla ügyész és Kőrösy Kálmán ügyvéd. A visszautasítási jogával egyik fél sem élt, így az urnából kihúzott esküdtszék az alábbi tagokból állt: Teremi Gábor (gazdálkodó), Szabó István (papírkereskedő), Falk Lajos (banktulajdonos), dr. Bayer Ferencz (foglalkozása nem ismert), ifj. Csanak József (kereskedő), Somogyi Pál (tanár), Antal Vince (szabómester), Szabó József (ácsmester), Szabó Kálmán (szikvízgyáros), Rickl Géza (birtokos), Szakácsi András (hentes) és Kovács Mihály (kereskedő).

966 Az esküdtszéki tárgyalás tárgya egy hajdúhadházi haláleset volt, amelyben az esküdtszék a Btk 301. §-ába foglalt és a 306. § szerint minősülő, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és a bírák háromévi fegyházbüntetéssel sújtották őt.

967 Az ismertetettekhez megemlítjük, hogy az 1899-ben megalkotott szolgálati lajstromot nem sikerült felkutatnunk. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban fellelhető adatok és a nyilvántartás alapján az említett, valamint a következő évekből származó esküdti jegyzékeknek a IV. B. 1405/b. II. 69/1898. jelzetű kútfőben a tanácsi iratok között kellene feküdniük, azonban ez a forrás valójában nem található meg. DÚ 1900. március 21. (79. szám) 1. p. DÚ 1900. március 21. (79. szám) 2. p. DÚ 1900. március 21. (79. szám) 3. p.