Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)
dalt jogbitorlónak és elnyomónak bélyegezve fogadta: e szakasz miatt még a harmadik olvasatban sem szavazza meg a javaslatot. Ragályi Lajos egyensúlyt próbált teremteni a kiválasztás és a sorsolás között. Indítványozta, hogy ne csak annyi esküdtjelöltet válasszanak ki az alaplajstromból, mint amennyi szükséges lesz, hanem jóval többet. Ezután ezekből sorsolják ki a tényleges esküdteket. 937 Győry Elek ismét a sorsolás mellett tört lándzsát, így Ragályi módosítását is támogatta. Továbbá indítványozta egy új mondat felvételét: „az esküdteket elsősorban azok közül kell kiválasztani, akik nem köztisztviselők, vagy egyébként a kormánytól való függés viszonyban nem állanak és köztisztviselőkre csak akkor lehet térni, ha az évi lajstromra nézve megállapított létszám másként ki nem tétetik." Holló Lajos megtörten kívánta, hogy ha mégis elfogadják a kiválasztás elvét, legalább garanciális szabályokat alkossanak mellé. Ezért az esküdteknek az Igazságügyi Minisztérium által megállapított száma a szükséghez képest Budapesten legalább húszszoros, más helyen legalább ötszörös legyen. Erdély Sághy „egy negyedes javaslatát" nem fogadta el, mivel így az egész köztisztviselői felvételnek semmi értelme nem volna. Ragályi módosítását sem támogatta. Győry indítványát egészében most sem támogathatta, viszont kész volt hozzájárulni annak első tagmondatához, hogy elsődlegesen nem köztisztviselőkből kell kiválasztani az esküdteket. Holló módosítását ellenben elutasította, mivel az vidéken keresztülvihetetlen volna. 938 Győry az elfogadhatóság érdekében a módosítványának nem akceptált részét elejtette. Holló is felajánlotta elállását, ha legalább a budapesti húszszoros létszámot elfogadja a miniszter. Sághy és Ragály is elállt indítványától. („Kíván még valaki valamit vissza vonni?" — kérdezte ironikusan az elnök, mire egy hang szólt: „Halljuk az előadót! Vonja vissza ő is a javaslatát!") A szavazással végül Győry redukált módosítását fogadták el. 939 A vitát május 26-án folytatták. 940 A 16. §-nál Győry indítványozta: nyílt ülésen történjék a szelekció. Erdély a személyes jellegű kérdések miatt nem ajánlotta ezt elfogadásra. Nem is szavazták meg. A 17. §-t felszólalás nem érintette. A 18. §-nál Győry Elek három módosítással is előállt: a tizenkét bizalmi helyett kerüljön a szövegbe a következő: „titkos szavazás útján bizalmi férfiakat és pedig három rendes és három póttagot választ" a törvényhatóság. Másodszor ajánlotta a (2) bekezdés helyett: „ha egy esküdtbíróság teriflétén több törvényhatóság van, a 14. § szerinti eljárásban annak a törvényhatóságnak'a bizalmi férfiai működnek közre, amelynek tagjaira vonatkozik az eljárás". Az utolsó bekezdésben pedig a bizalmi férfiakat javasolta nem megidézni, hanem meghívni. A meg nem jelenő köztisztviselőnek a felettes hatóságnál történő feljelentését pedig teljesen kihagyni indítványozta. KHN96-01. VI. (1897) 187-190. p. KHN96-01. VI. (1897) 191-195. p. KHN96-01. VI. (1897) 196. p. Az előző napi vita sajtóját lásd: PN 1897. május 26. (146. szám) 3-4. p.
