Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)

évi IV. tc. 1. §-ával, azaz a közigazgatás és a törvénykezés elválasztásával. Ezért a feladatra az Igazságügyi Minisztériumot jelölték ki. A 14. §-ban a szelektáló bizottságban a bírák számát egyben, a bizalmi férfiakét háromban határozták meg, mivel a népbírósági jelleget így jobban kidomborodónak vélték. A 14. §-ban emiatt a törvényhatóság által választandó tagok számát 12-re emelték. A „bizalmi férfi közhivatalnok nem lehet" szövegezés helyett a pontosabb, „köztisztviselő bizalmi férfi nem lehet" megfogalmazást illesztették be. A 19. §-ban csökkentették az inkompatibilitási esetek számát. A kötelességszegő esküdt bírságolásánál enyhítették a büntetés mértékét a 20. §-ban ezer koronáról 500 koronára. Ismétlés esetén maximálták a szankciót ezer koronában.

895 A 25. és a 30. §-okon kisebb jelentőségű módosítást ejtettek, a 34. §-ba pedig felvették az „ugyanazon királyi tábla területén lévő" fordulatot az esküdtszéki kerületek összevonásának megszorításaképpen. Biztosítékként hozzátették, hogy esetenként erről a miniszternek jelentést kell tennie az országgyűlés felé. A királyi ítélőtábla székhelyén lévő törvényszék azonban más esküdtbírósághoz nem csatolható, más esküdtbírósággal nem egyesíthető (a kiemelt hatásköri szabályok miatt). A 35. és 36. §okat — miként említettük — kihagyták, az eredetileg 38. §-ba (későbbi 36. §) pedig felvették a belügyminiszterrel való egyetértés követelményét.

896 1897. május 17-én — az új országgyűlési ülésszak kezdetén — valamennyi képviselettel bíró párt értekezletet tartott. A szabadelvűek Podmaniczky Frigyes vezetésével tanácskoztak, a törvényjavaslatot Psik Lajos mutatta be társainak. Általánosságban vita nélkül fogadták el a szövegezést, a részletes vitában Schreiber Frigyes módosított volna a 4. §-on a később ismertetendő nyelvkérdésben. E mellett többek között Chorin Ferenc, Erdély Sándor, Groisz Gusztáv, Bedő Albert, Ruffy Pál, és Kubinyi Géza szólalt fel. A javaslatot érdemleges módosítás nélkül fogadták el. A Függetlenségi és 48-as párt köreiben Győry Elek ismertette a szövegezést, majd abban állapodtak meg, hogy általánosságban is csak akkor fogadják el, ha a részletes vitában benyújtott módosításaiknak helyt adnak, különben harmadszori olvasatban nem szavazzák meg a javaslatot. A Nemzeti Párt Horánszky Nándor elnöklete alatt ülésezett, ahol Bernáth Béla ismertette a javaslat részleteit; felszólaltak Makfalvy Géza, Sághy Gyula, Reitter János és mások. Általánosságban elfogadták a szöveget, de a részletes vitában több módosítást is be kívántak terjeszteni. A Függetlenségi Ugron-Párt értekezletén Falussy Árpád volt az előadó. Már általánosságban sem fogadták el a javaslatot. Megegyezésük szerint álláspontjukat a képviselőházban Holló Lajos fogja kifejteni. A Néppárt képviselői Molnár János elnöklete mellett — miközben ülésükön Zichy Nándor és gr. Eszterházy Miklós is részt vett — kimondták, hogy általánosságban ők is csak úgy járulnak hozzá a javaslathoz, ha a módosításaikat a kormány majd támogatja. Különben harmadik olvasatban ők sem szavaznak igennel.

897 KHI96-01. VII. (1897) 166. szám. 19-20. p. KHI96-01. VII. (1897) 166. szám. 21-22. p., a javaslat szövege: 23-30. p. PN 1897. május 18. (138. szám) 3. p.