Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)

Haviár Dániel a járásbíróságokon szervezendő népbíróságok mellett foglalt állást. Azzal érvelt, hogy ha az esküdtszék helyes, akkor emez is.

868 Issekutz Győző elviekben támogatta az esküdtszéket, de a nemzetiségi és politikai helyzet miatt aggodalmak szállták meg. Emiatt sajnálta, hogy a szervezeti javaslat még nem volt a Ház előtt, de bízott abban, hogy majdan megvédik a jury intézményét a kompromittálástól. Az érdemiekre nézve hiányolta az angol jogból ismert azon megoldást, hogy a beismerés esetén mellőzendő a terhelt esküdtszék elé állítása. Nem értett egyet a visszavetési jog szabályozásával és az elnöki kitanítással sem. Ez utóbbit kihagyandónak vélte, mondván: inkább a vád és a védelem fejtse ki a jogi kérdéseket az esküdtek előtt. A verdikt meghozatalakor a szavazattöbbséggel viszont egyetértett, mivel az egyhangúságot a jogászbíróságokon sem követelték meg.

869 Az általános vitát szeptember 5-én az utolsó felszólaló, Visontai Soma meghallgatásával folytatták;

870 ő is üdvözölte az esküdtszéket, a kétharmados szavazati arányt, és azt, hogy az esküdtek a bizonyítás kiterjesztésére befolyást gyakorolhatnak. Ugyanakkor a vádlott javára eső enyhítő körülmények hét az öthöz arányban is kimondhatok. Szerinte semmi esetre sem felelt meg a magyar joghagyományoknak az, hogy az esküdtszék megalkotásának lehetőségét a törvényszéki elnökök kezébe adják. A Schöffen-TQnászen azonban nem fogadta el. A szervezeti törvényjavaslat hiányát ő is felhozta, de hozzátette: mindenki támogatja a perrendtartás javaslatát ennek ellenére is, mivel bizalmat szavaznak a kormánynak.

871 Az esküdtszéket nem érintő, Chorin és Polónyi által elmondott zárszavak után a Ház részletes vita alapjául egyhangúan szavazta meg a javaslatot.

872 A Bűnvádi perrendtartás részletes vitája szeptember 9-én kezdődött. Az esküdtszékről szóló fejezethez másnap érkeztek, s először a 343. szakaszhoz volt hozzászólás. Polónyi ekkor indítványozta, hogy az esküdtek kizárására vonatkozó szövegrészből a bíróság végérvényes határozati jogát hagyják ki, mivel ez azt eredményezné, hogy res judicatavá válna a döntés. Chorin Ferenc nem javasolta a módosítást, mivel így megakadna az eljárás. Az esküdt tárgyalásról való kizárásának megítélését a bíróság belátására kell bízni. Ha ez káros következményekkel jár, akkor a semmisségi panaszban elő lehet adni a sérelmet. A kizárt esküdtjelölt pedig egyáltalán nem élhet jogorvoslattal. Ezt jelenti a végérvényes kifejezés. A többség nem is szavazta meg a módosítást.

873 A 344. és a 355. szakaszokat vita nélkül elfogadták. A pótesküdtekről rendelkező 346. §-nál Polónyi javasolta: a visszavetési jogát ki nem merített fél a pótesküdtekkel szemben is protestálhasson. Plósz Sándor államtitkár szerint ez a 345. §-ra tekintettel felesleges volna, mivel a név kihúzása után az elnök úgy is megkérdezi: elfogadják-e vagy sem. Issekutz Győző Polónyit támogatta. Erdély Sándor azt válaszolta, hogy a KHN92-96. XXXIV. (1896) 48. p. KHN92-96. XXXIV. (1896) 51-53. p. Az előző napi vita sajtóját lásd: PN 1897. szeptember 5. (244. szám) 3-5. p. KHN92-96. XXXIV. (1896) 60-62. p. KHN92-96. XXXIV. (1896) 64. p., PN 1897. szeptember 6. (245. szám) 17. p. KHN92-96. XXXIV. (1896) 113-114. p.