Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - VII. FEJEZET: A SAJTÓESKÜDTSZÉKI ELJÁRÁS (1867-1896)

sárhelyi királyi törvényszék nyert hatáskört a sajtóvétségek felett. 759 1885-ben a nagy­szebeni törvényszék ez irányú hatáskörét megszüntették, 1892-ben pedig az egész saj­tóbírósági rendszert átszervezték: 1893. január l-jétől kezdődően az 1890. évi XXV. tc. által létrehozott tizenegy királyi ítélőtábla székhelyén székelő királyi törvényszé­kek, a fővárosban pedig a budapesti királyi törvényszék büntető osztálya nyert hatás­kört a területükre kiterjedő illetékességgel. A fiumei sajtóbíróság kivételes hatásköre Fiume szabad királyi városra és annak kerületére, a fehértemplomi törvényszéké a ká­roly falvi és a kubini járásbíróságokra, a karánsebesi és pancsovai törvényszékeké pe­dig saját területükre terjedt ki. Az aradi törvényszék előtt folyamatban volt ügyek az ismét felállított nagyszebeni, a szombathelyi ügyek pedig a győri törvényszék elé ke­rültek. A temesvári sajtóbíróság illetékességébe — a temesvári törvényszék területe mellett — a dettai, az oravicabányai, a szászkabányai és a verseci járásbíróságok tar­toztak. 760 Másodfokon a Hétszemélyes Tábla, 1869. június l-jétől a Semmítőszék járt el, melyet az 1881. évi LIX. tc. a királyi táblával egyesített (101-103. §). A főfelügyeleti jogot az igazságügy-miniszter gyakorolta (R1867, 86. §). Tárgyi hatályt tekintve az esküdtszékeknél a sajtótörvény rendelkezéseit kellett alapul venni: azon deliktumokat, melyek a sajtóvétségi eljárásban bíráltattak el, a tör­vénycikk 3-16. §-ai határozták meg azzal, hogy sajtó útján történő elkövetésnek szá­mított „minden olyan közlés, melly vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik, és a mellyek közzététele, a példányok akár in­gyen kiosztásával, akár eladásával, már megkezdődött" (1848: XVIII. tc. 2. §). Az eljáró bíróságok illetékessége tekintetében nem érvényesült szokatlan szabály: többségében az egykori kerületi táblák illetékességi területét véve figyelembe alakult a beosztás megyénként a területükön fekvő szabad királyi városokkal és bányavárosok­kal együtt, kiszakítva belőlük a pesti esküdtszék territóriumát, benne a jász-kun kerü­letekkel (R1867, 4. §). Az 1871: XXXI. tc. hatályba lépése után az illetékességi terü­leteket a már hivatkozott rendelet állapította meg. Az eljárás megindítására vonatkozó szabályok azonban már részletesebbek voltak. A generális illetékességről az 1867. évi esküdtszéki rendelet 5. §-a tett említést azzal, hogy „mindazon sajtóvétségben, mely a 4-ik §-ban felsorolt törvényhatóságok­ban megjelent nyomtatványok, s az ugyanazokban lakó egyének által követtetik el, azon esküdtszékek fognak ítélni, s azon táblai bíróságok fogják az esküdtszéki eljárá­759 Lásd az Első folyamodású bíróságok szervezéséről szóló 1871. évi XXXI. tc. 1-3., felhatalmazó §­át, valamint a királyi ministérium 1871. július 10-én kelt rendletének — „az első folyamodású királyi tör­vényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása iránt" — 5. §-át. MRT 1871. Pest, 1872. 233­234. p. és A m. kir. bel- és igazságügyminister 1872. évi április hó 22-én kelt rendeletét az Erdélyben fenn­tartott [...] 1871. évi május hó 14-én 1498. sz. a. kibocsátott rendelet 2. §-nak módosítása iránt. MRT 1872. Hivatalos kiadás. Pest, 1872. 183. p. 760 A m. kir. igazságügyministernek 31.482./1885. számú rendelete, a nagyszebeni kir. törvényszék esküdtszéki sajtóhatósági körének megszüntetése tárgyában. MRT 1885. Budapest, 1886. 779. p., A m. kir. igazságügyministernek 16.352/1892. szám alatt [...] intézett körrendelete, a sajtóperekben hatósági körrel felruházott törvényszékeknek újabb szervezése és [...] beosztása tárgyában. MRT 1892. Budapest, 1892. 1192-1194. p. 1886-ban a következő tizenhárom városban működött sajtóesküdtszék: Arad, Budapest, Deb­recen, Fiume, Fehértemplom, Karánsebes, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Pancsova, Pécs, Pozsony és Szombathely. Részletesen lásd: Lázár Elek - Reiner Ignácz [39. jz.], 25. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom