Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - VI. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK SZERVEZÉSÉNEK DOGMATIKAI ÉS RENDELETI RENDSZERE

Magát az esküdtszéki eljárást a későbbi korrekciók érintetlenül hagyták, csupán a bírói tanács joghelyzetének részletezése látszott szükségesnek.

738 A polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. tc. a kerületi táblákat azonban hamarosan megszüntette, helyettük a sajtó vétségek elbírálására létrehozták a vegyes bíróságokat, amelyek emellett szőlődézsma-megváltás miatti fellebbviteli ügyeket (1868: XXIX. tc.) és a pénzügyi törvények és rendeletek végrehajtása körüli mulasztásokat bírálták el. E provizórikus intézményeket Nagyszombaton, Eperjesen, Kőszegen és Debrecenben állították fel, s 1871. december 31-ével szüntették meg.

739 1872-től külön rendelet határozta meg azon törvényszékeket, melyek kebelében esküdtszék is működött. Mivel az 1867. évi rendelet hatálya Erdélyre nem terjedt ki,

740 ezért ott csak az 1871. május 14-én kiadott két rendelet teremtette meg a számonkérhető sajtószabadságot; az első a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályait tárgyazó 1868. évi XLIII. tc. 12. §-ának felhatalmazása alapján fogalmazott, s az esküdtszékek erdélyi bevezetéséről szóló, a másik az erdélyi sajtóesküdtszékek működését szabályozó, az 1867. évi Magyarországra alkotott norma szövegét követő rendelet, amely számos, az addig eltelt években hozott kiegészítés anyagát is inkorporálta (a továbbiakban R1871), s a sajtóesküdtszék székhelyéül Marosvásárhelyt jelölte meg.

741 Az első sajtóesküdtszéki eljárást a dualizmus korában 1867 decemberében tartották Pesten Nyeviczkey József országbírói ítélőmester elnökletével; a magán vádló a már általunk is többször hivatkozott Réső Ensel Sándor ügyvéd volt, aki Seregi Józsa szintén ügyvédet támadta rágalmazás elkövetése miatt — s egyébként a pert szeretett esküdtszéke előtt 9:3 szavazati arányban elveszítette.

742 738 A vizsgálóbírák negatív fogadtatásáról és a büntetés végrehajtásáról példákkal ír: Révész [7. jz.], 43-46., 47-50. p. 739 Igazságügyministeri rendelet az ideiglenesen felállítandó „királyi vegyes bíróságok" tárgyában. Kihirdetve: 1869. május 13-án. MRT 1869. II. kiadás. Pest, 1872. 475-477. p. és A m. k. igazságügyministernek 1871. decz. 12-én 10222 sz. a. kelt utasítása a szervezendő kir. bíróságok életbeléptével feloszlatandó első folyamodású bíróságok iratainak [...] tárgyában. MRT 1871. Pest, 1872. 349-357. p.; A vegyes bíróságokról ír Máthé [2. jz.], 69-82. p. 740 MOL K27 X57. 3744. május 28. 12. p. 741 A m. k. igazságügyministernek 1871. május 14-én 1498. eln. sz. a. kelt rendelete [...] az esküdtszéki eljárásnak Erdélybe való behozatala iránt. MRT 1871. Pest, 1872. 183-186. p. és A m. kir. igazságügyministernek 1871. május 14-én 1498. eln. sz. a. kelt rendelete a marosvásárhelyi sajtóbíróság előtt követendő eljárás iránt. MRT. 1871. Pest, 1872. 186-214. p. 742 Az első esküdtszéki tárgyalás Magyarországban. JK 1867. december 8. (49. szám) Tárcza c. rovat.