Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI
két út mutatkozott: eltörölhették volna a bírói vizsgát, és az ügyvédit alkalmazták volna a képesítés megállapítására, vagy a meglévő gyakorlati bírói vizsgát kellett volna oly szigorú biztosítékokkal körülvenni, amelyek az ügyvédi vizsgával egyenlő színvonalra emelik. Ezen utóbbi megoldást választották. (A bírói és az ügyvédi szakvizsgát évtizednyi előkészület után végül csak 1913-ban uniformizálták. 651 ) A törvény csak annyit rögzített ebből, hogy a vizsgát ezentúl nem az ítélőtábláknál, hanem csakis a Budapesten szervezett vizsgáló bizottság előtt lehet teljesíteni, amelynek tagjait az igazságügy-miniszter nevezte ki. 652 A vizsgára bocsátáshoz háromévi gyakorlatot követeltek meg, amelyből legalább kettőt bíróságnál kellett eltölteni, egy évet pedig vagy királyi ügyészségnél, ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, esetleg királyi közjegyzőnél. A részletes szabályok megállapítását rendeletre bízták (17-21. §§). Azonban azt már az indokolásban is hangoztatta Szilágyi Dezső, hogy a jogtudori fok (azaz jogtudományi doktori fok) elnyerését mint képesítési feltételt egyelőre meghagyják, s majd csak az egységes szakvizsga megalkotásakor tekintenek el tőle. 653 Ennek magyarázata abban állt, hogy a jogtudori vizsgán kívül egyéb államvizsga-jellegű megmérettetés nem létezett, annak azonnali eltörléséről elvA jogi oktatás reformja. JSZ 1890. május 22. (11/21. szám) 676-678. p., Nagy Dezső: A jogi noviciátus. JSZ 1891. április 30. (IV/18. szám) 593-597. p. Vö. a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. tekéi, és erről ír: Hencz Aurél: Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon. 1848-1948. Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 3. Szeged, 1981. 43-74. p. 651 Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913. évi LM. tc. Egy közbeeső, Eötvös Loránd-féle reformtervezetről lásd: Székely Ferenc: A jogi vizsgák reformja. MJÉ CCIV. Budapest, 1902. (Felolvastatott: 1902. április 19-én és 26-án.) 26 p.; A jogi vizsgákról szóló vita. (1902. május.) MJÉ CCX. Budapest, 1903. Felszólalt: Márkus Dezső (3-40. p. és 46-49. p.), Schwarz Gusztáv (41-54. p. és 72-89. p.), Nagy Dezső (50-71. p.), Baracs Marczel (90-103. p.), Jászi Viktor (104-126. p.), Móricz Károly (127-140. p.); Králik Lajos: A bírói kar és az ügyvédség. Jogállam. 1903. I. füzet. Budapest, 1903. 20-33. p., Obetkó Dezső: Észrevételek az „ügyvédi és bírói vizsgálat"-ról szóló törvény-tervezethez. MJÚ 1904. júliusi. (1314. szám) 269-270. p., Obetkó Dezső: A jogi oktatás reformjához. MJÚ 1904. október 1. (19. szám) 374375. p., Szászy Béla: A jogi szakoktatás és jogi vizsgálatok reformja. MJÚ 1904. december 15. (24. szám) 492-496. p., Az ügyvédi és bírói vizsgálat reformja. MJÚ 1904. június 15. (12. szám) 261-262. p., X. X.: Quousque tandem...? A Jog. 1900. december 16. (50. szám) 361. p., Horovitz Gyula: A jogi oktatás reformjához! A Jog. 1901. március 17. (11. szám) 81-82. p., Pogány Virgil: A bírák kiképzése és minősítése. A Jog. 1901. április 14. (15. szám) 113-114. p., A jogi vizsgálatok reformja. I. ÜL 1902. január 18. (3. szám) 1-3. p., II. ÜL 1902. január 25. (4. szám) 1-3. p., Az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról. Előadói tervezet. I., II. ÜL 1902. január 18. (3. szám) 3-6. p., III.-VI. ÜL 1902. január 25. (4. szám) 3-5. p., E. Nagy Olivér: Törvénytervezet az egységes elméleti államvizsgáról. I. ÜL 1902. január 25. (4. szám) 5-7. p., II. ÜL 1902. február 1. (5. szám) 4-6. p., Az elméleti jogi és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról. ÜL 1902. február 1. (5. szám) 6-7. p. 652 A bírói és ügyészi szervezet módosítása. JK 1891. február 27. (9. szám) 66. p. 653 Az igazságügyminiszter nyilatkozatai. ÜL 1891. április 25. (17. szám) 1. p. Az 1891 előtti jogi szakoktatásról és a vizsgálati rendszerről lásd: Vécsey Tamás: A jogi szakoktatás reformjáról. MJÉ XLVI. Budapest, 1889. (Felolvastatott: 1889. november 9-én.) 24 p.; A jogi szakoktatás reformja. (Jogászegyleti vita) MJÉ XLIX. Budapest, 1889. (A vita ideje: 1889. november 23. - december 7.) Felszólalók: Plósz Sándor (3-15. p.), Herich Károly (16-19. p.) és Herczegh Mihály (20-48. p.).; A jogi szakoktatás reformja. MJÉ L. Budapest, 1890. (A vita ideje: 1889. december 14. - december 28.) Felszólalók: Pártos Béla (3-12. p.), Horváth János (24-31. p.), Nagy Dezső (32-41. p.), Csillagh Gyula (42-43. p.), Sághy Gyula (44-58. p.), Csemegi Károly (59-64. p.).; A jogtudorság, mint bírói és ügyvédi kellék. A Jog. 1891. április 12. (15. szám) 115-116. p.
