Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
KUN ÉS JÁSZ AUTONÓMIA 1239-1702
Nagykunság és a nagykunok megnevezés váltja fel. A Nagykunságban, azaz Kolbázszékben 1558-ban 28 települést írtak össze. A Kiskunságban az 1562-es török defterben 21 lakott település és Halas szerepelt. A Jászságban - Berény-szék területén 14 település adózott. A török adóösszeírások és az egri vár évenkénti számadásai 112 a kunok és jászok kettős adóterheit mutatják. Katonai szolgálataikért nyert hajdani adómentességeik és kedvezményeik, amint katonai szolgálataik is, feledésbe merültek. A népesség és a lakott adóztatható falvak száma szinte összeírásról összeírásra változott. A falvak lakói a pusztulás elől elmenekültek, de ha elmúlt a veszedelem visszatértek. A lakosság cserélődése, keveredése elősegítette a széki keretek meggyengülését, viszont az egyes települések önkormányzata erősödött. A kunok és jászok településeiről és a magyar királyi adóztatás mikéntjéről teljes áttekintést ad az egri vár fenntartására átengedett területek adóinak és szolgáltatásainak 1577-79-es összeírása. 113 A felvételből kiderül, hogy a kapitányok tegzes pénzt fizettek. A köznép censust, azaz földbért fizetett, census servilist a téli robot megváltását, dica regiát a minden jobbágy által fizetendő állami adót, és akót, ami a kilenced helyett megállapított termény szolgáltatás volt. Továbbá adtak ajándékot, nyáron esetenként robotmunkát és még az egri vár borát is tartoztak mérni kocsmálás címen. A két Kunságban és a jászok köréből beszedett adók mennyisége és fajtája nem teljesen egyforma. A Nagykunság, azaz Kolbáz-szék 17 faluja sem kilencedet, sem tizedet nem fizetett, hanem régi szokás szerint megállapított fix mennyiségű terményt adott. A dica regiát, a rovásadót a Kunságban csak a legalább hat forintot megtermelt személytől szedték be, a zsellérektől nem, a Jászságban viszont mindenkinek fizetni kellett. A kiskunok adóztatása Pest vármegye keretében, a nagykunoké Külső-Szolnok vármegyével, a jászoké Heves vármegyével együtt történt volna, de az egri számadásokban a Kiskunságot és a Nagykunságot külön kezelték. Az adóbehajtást a várhoz tartozó lovagtisztek az officialisok végezték. Az officialisokat az egri várnagy nevezte ki a püspök jóváhagyásával. 114 A jövedelmük az adók erre jelölt része volt, amiért a vár védelmére bizonyos számú lovassal készen kellett állniuk, s ellátták a számukra kijelölt körzet településeinek védelmét. Előfordultak részükről visszaélések. 1555-ben a jászok officiolatusát elnyert Hobordánszky Kristóf a jászkapitányok által fizetni szokott tegzespénzt, ami a kamarát illette volna, saját magának foglalta le. 115 1552-től Szolnok várának török kézre kerülésétől a Kolbáz-széki kunok helyzete tovább romlott. 1553-54-ben már a töröknek és az egri várhoz a kamarának is adóztak. 116 Ezt megelőzően magyar részről Fráter György adóztatta őket. Fráter György halála után a Kolbáz-széki kunok kérvényben fordultak Ferdinánd királyhoz, panaszaikat húsz pontban foglalták össze. 117 Felpanaszolták, hogy Fráter György a kunkapi112 Török defterek 1546., 1559., 1562., 1590. 113 BOTKA János 1987. 209-212. 114 GYÁRFÁS István IV. 18-20. 115 Uo. 23. 116 Uo. 35. 117 Uo. 43-47.
