Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

KUN ÉS JÁSZ AUTONÓMIA 1239-1702

tányságot adásvétel tárgyává tette, s a hivatalt — ami köztehermentességgel járt — pénzért osztogatta. Kérték a régi szokásaik szerinti adózás visszaállítását. Figyelemre méltó, hogy jogszolgáltatási és önkormányzati kiváltságaikra hivatkoztak, ami megengedte számukra, hogy tisztjeiket és bíráikat maguk közül szabadon választhassák. Kérték Mátyás királytól nyert kiváltságuk megerősítését, hogy senki fölöttük ne ítéljen, hanem csak saját ispánjaik és bíráik elé idéztessenek. Kun László kiváltságára, ami lényegében ugyanezeket tartalmazta, a kérelemben utalás sincs. 1552. március 22-én Ferdinánd király megerősítette a Kolbáz-széki kunok Mátyás királytól kapott 1467. évi, és János király 1536. évi kiváltságát. Mátyás király a kunkapitányokat az ország bármi más bíráinak hatalma alól kivette, János király pedig tovább szélesítette az engedményt. Megengedte, hogy a kapitányokon kívül a szabadosokat és azok szolgáit is csak saját bíráik tartóztathassák le és ítélhessék el. A jász és kun székek, illetve településeik helyi igazgatása és jogszolgáltatása megőrizte az autonómiát. A nádor legfőbb bírói tiszte 1562-ben Nádasdy Tamás nádor halálával megszakadt, a nádori szék 1608-ig betöltetlen volt. Közben olyan kun területeket, amelyek a birtokos halála után a koronára szálltak, Ferdinánd király eladományozott, pl 1560-ban Zenthewlth (Szentelt) falu egy részét Csanád vármegyéből. Másik adománylevélben Zentheld Temes vármegye falujaként van említve. Az bizonyos, hogy Zentelt-szék erre az időszakra megszűnt, maga a korábbi kun szállás királyi adomány tárgya lett. A helyi önkormányzat a székek és falvak igazgatása és jogszolgáltatása a továbbiakban a magyar falvakhoz igazodott. Szervezett működésének fennmaradt írásos bizonysága, hogy Berényben a város bírái és tanácsa előtt kötöttek örökadásvételt (1563. nov. 27-én), azaz a tanács hiteleshelyként működött. Berény ekkor még két részre, magyar- és jászvárosra oszlott, külön elöljáróságokkal s csak 1588-tól tűnik fel a település összevont Jászberény megnevezése. A Jászság a Nagy- és Kiskunság 1567-ben az egri vár és püspökség javadalmainak összeírásában" 8 Falu Kapitány, nemes Telkes jobbágy Zsellér Elhagyott ház Üres telek Jászság 14 20 472 300 236 85 Nagykunság 16 64 416 83 3 237 Kiskunság 10 13 200 28 5 25 Az önkormányzatiság jelképét, a Kunság címerét Révay Péter koronaőr 1613. évi leírásából Gyárfás István tolmácsolása révén ismerjük. 1608-ban II. Mátyás koronázási ünnepélyén a Kunság zászlóját Thurzó Miklós vitte, azon egy koronás oroszlán volt. Gyárfás István egy éremre hivatkozik, amit koronázási éremnek neveztek, és rajta a 118 BOTKA János 1999. 17.; Az összeírásokat közli GYÁRFÁS István, IV. 117-119.,' továbbá BOTKA János 1998. 217-219.