Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA

vekedést mutat. A könnyen értékesíthető hízott ökrök száma felére esett vissza, s csaknem ugyanennyivel csökkent a fejős tehenek száma is. A legkisebb kiskun település Dorozsma 1750-re már kifizette a teljes redempciót, de a helyi közkasszába a redemptusok még 2500 Rft-tal tartoztak.

185 A lakosság hangulata rossz volt, gyanúsítások hangzottak el az elszámolások tisztaságával szemben. Megnőtt az igény a tisztánlátásra. Almásy János főkapitány 1749ben jelentette a nádornak, ideje lenne megkövetelni, hogy a domestica kasszáról számot adjonak, mert a kiskunkapitányok eddig nem adtak, pedig a vármegyékben is szokás a számadás. „Ezt a szegénység észre vette, aprehendállya s — métánis magammal edgyütt."

186 1750-ben az egész kerület gazdasági helyzetét felmérték. Helységenként elkészültek a számszerű adatokat tartalmazó összeírások, de talán ennél is többet mondanak a szöveges kiegészítések. Kitűnik, hogy mindenütt megtörtént a földfelosztás, s ha akadozva is megkezdődött a középénztár gyarapítása. A beneficiumokból a boltok, malmok, kocsmák jövedelméből fizetik a helyi önkormányzat költségeit. Van, ahol a redempcio pénzügyi állásáról is beszámolnak. Az oly sokszor megintett nagyhatárú Halason még 17.210 Rft-tal tartoztak különböző hitelezőknek.

187 A hatalmas tartozás és az évente kötelezően fizetendők mellett mégis pusztát béreltek, a megváltott hat puszta mellé egy hetediket. A felmérésből látható, hogy mindenütt lezajlott a földkiosztás, bár később még történtek módosulások. Egyes gazdák még tartoztak a redempcióba, de települési tartozás már alig volt. A negatív példa Halas. Legtöbb helyen már a kölcsönök kamatait fizették. A kölcsönfizetés lajstromai minden helység levéltárában megtalálhatók, de a számos piszkozati, többszörösen javított listákból pontos képet szinte lehetetlen rekonstruálni . Bagi Gábor számítása alapján a felvett kölcsönök összege közelíthetett az egymillió rajnai forinthoz, a lakosok ténylegesen kifizetett pénze a 700.000 Rft-hoz. S ebben még nincsenek benne a katonaállítás költségei. Mindez — amellett, hogy a XVIII. század legnagyobb magyar magánhitelezési akciójának tekinthető — bizonyítja a Jászkun Kerület gazdasági erejét, népének tehervállalási képességét és akaratát.

188 A redempcio teljes lezárulását 1765-ben nyilvánította ki a Jászkun Kerület közgyűlése, s elrendelte a jászkun telekkönyvek a Liber Fundik helységenkénti elkészítését. A REDEMPCIO HATÁSA A HELYI TÁRSADALOMRA A kiváltságlevél a Jászkun Kerület összes lakóit és lakosait egyenlő mentességekhez és kiváltságokhoz juttatta, azzal a kitétellel, hogy azok egyenlő feltételhez kötöttek legyenek. A redempcio engedélyezése idején a kerületek lakói — eltekintve a személyes nemesektől — mindannyian a földesúri függőség alól éppen megszabadult paraszSZML JK ig. B. Caps. II. Fasc. 1. szn. XII./1750. MOL N 11. Pálffy nádor iratai Lad. 24. Fasc. 2. 73/1749. SZML JK ir. B. Caps. II. Fasc. 1. szn. XIII./1750. BAGI Gábor 1998.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. és 2000.