Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA
runt, utendi et fruendi, non tamen abalienandi habeant potestatem ...)• A Jászkun Kerület földjére vonatkozó kiemelt részlet jelentőségét aláhúzzák azok az eltérő vélemények, amelyek a redempcio utáni jászkun földtulajdon jellegéről kialakultak, s amelyek közül némelyek úgy vélik a redempcióban polgári földtulajdon keletkezett. 160 Az autonómia és a földtulajdonlás összefüggéseinek elemzésénél visszatérünk majd a problémakörre. A kiváltságlevél a Jászkun Kerület belső ügyeiben önkormányzatot engedett. Önkormányzatuk igazgatási és jogszolgáltatási feladatait saját maguk közül szabadon választott tisztségviselők irányításával intézhették, de főkapitányukat a nádor nevezte ki. A választás és jelölés módját a Rendtartás szabályozta. Az oklevél az ország más törvényhatóságaival, pl. a vármegyékkel való viszonyukat mellérendelően határozza meg. Jogszolgáltatási önállóságot nyertek. A jászkunok ezentúl csak saját bíráik, vagy kapitányaik előtt vonhatók perbe, más bíróság előtt megjelenni sem kötelesek csak azokban az ügyekben, amelyekben a per a kerületeken kívüli birtokaikat érinti. A privilégium kiveszi ebből a körből az egyházi bíróság elé tartozó ügyeket, a kerületeken kívül más országlakók ellen elkövetett bűnügyeket, valamint a külső földterületeket érintő határpereket. A három kerület együtt és külön-külön is pallosjogot nyert. A privilégium engedménye alapján legfőbb bírájuk a nádor lett. A végrehajtást, és a szervezeti felépítést szabályozó Rendtartás értelmében a helységek tanácsai és bírái elsőfokú bírósági jogkört töltöttek be. A település főbírója és a mellérendelt tanácsnokok ítélhettek: - helység lakosai által elkövetett kisebb személyes vétkekben, - a helység lakosai közötti adóssági ügyekben, - az örökösödési és osztályos ügyekben, - s mindazokban a perekben, amelyek a településen, annak határában lévő javakat érintettek. A felsorolt ügyekben a bíráskodás második foka, fellebbezés esetén az adott kerület kapitányi bírósága lett. Ugyanez a kerületi kapitányi bíróság elsőfokú bíróságként ítélkezett: - ha az érintett örökösödési, vagy osztályos javak a particularis kerület helységeiben feküdtek, - a particlaris kerület több települését sújtó 3000 Ft alatti adóssági perekben, - azokban a bűnügyekben, amelyek a particularis kerület több településének lakosaira vonatkoztak. Azokban a perekben, amelyekben a jászkun föld iránti követelés, kerületeken kívüli országlakók részéről merült fel, a perbeli képviselet joga annak a kerületnek a kapitányát illette, amelyikben a perelt föld feküdt. A kapitányt a királyi kúria elé idézték, ahol magát a pert a királyi fiskális folytatta, mint a koronajavak védelmezője. A kapitányi bíróságtól polgári perekben, a Jászkun Kerület polgári törvényszékéhez, onnan a nádorhoz lehetett fellebbezni. A főkapitány elnökletével a Jászkun Kerület polgári törvényszéke elé tartoztak: 160 A kérdésről eltérő vélemények: BELLON Tibor 1996. 24.; SZABÓ László 1997. 197-201.; BAGI Gábor 1995. 223.; NAGY SZEDER István 1993.
