Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA
- azok a perek, amelyekben a vitás javak több kerületben helyezkedtek el, - a jobbágy visszakeresi perek, amelyekben az alperes a befogadó jászkunsági település tanácsa volt, - a jászkunsági települések közötti határperek. A főkapitány elnökletével tartott büntető törvényszéken mondták ki a halálos ítéleteket, a törvényszéki ülést azonban abban a kerületben tartották, amelyikben a főbenjáró bűntényt elkövették. A főkapitány más külső törvényszékeken, mint felperes, képviselte azoknak a jászkunoknak a pereit, akik mivel személyes nemességük nem volt, perképesek sem voltak. Sarkalatos kitétele a jászkun bírósági gyakorlatnak, hogy a főkapitányi törvényszékhez benyújtott fellebbezés tárgyalásánál az elsőfokú ítélet meghozásában közreműködött particularis kapitány nem lehettett jelen. Az autonómia és az önkormányzat nem lehetett teljes gazdasági önállóság nélkül. Párhuzamként említjük, hogy a szabad királyi városok autonómiájának legfontosabb eleme a gazdasági önállóság volt. Rendszerint éppen az erre való törekvés indokolta kiváltságaik megszerzését. A gazdasági önállóságot segítették a megszerezhető mentességeik, a vásártartási jog, a beneficiumok birtoklása, és nem utolsó sorban a saját szükségletre történő adókivetés joga. 161 A jászkun autonómia gazdasági alapjainak megteremtését, a királyi városokhoz hasonlóan, a kiváltságlevél bizonyos mentességek megadásával illetve az adózáshoz fűződő jogokkal tette lehetővé, bár ez uóbbiakat csak a rendtartás részletezi. A „jászok és kunok az ország határain belül személyeik és árúik, vagy bármely egyéb magukkal hordott holmijok" után semmiféle vámot nem tartoztak fizetni. A harmincad fizetés alól azonban sem a behozott, sem a kivitt árúk után nem kaptak felmentést. Az adózásról a kiváltságlevél csupán annyit említ, hogy vállalt kötelezettségük közé tartozik „az ország közadójának rájuk eső része" megfizetése. A Rendtartásból derül ki, hogy kerületi kapitányaik, s mint látni fogjuk e kapitányok elnökletével közgyűléseik dönthetnek az adók kivetésének módjáról, továbbá az is, hogy saját szükségletre házi adót vethetnek ki. A kiváltságlevél gazdasági szempontból sem elhanyagolható pragrafusa a hatodik, ami nem csupán megengedi a szabadon költözhető idegenek befogadását, hanem jogot ad a befogadottak teherviselésének helyi szabályozására. Ez a paragrafus a későbbiekben a lakosi jog, a concivilitasba tartozás helyhatósági szabályozásában kap majd jelentőséget. A beneficiumok a megváltott javak részét képezték, azokat külön sem a kiváltságlevél, sem a Rendtartás nem említi. Csak következtetni lehet, hogy amikor a Rendtartás a települések gazdálkodásáról szól, abba a beneficiumokkal való gazdálkodás beleértődik. A későbbi gyakorlat szintén ezt igazolja vissza. A gazdálkodás mikéntjének kidolgozását a Rendtartás a főkapitányra bízza. A feladatot utasításaival és számonkérő funkciójával a Jászkun Kerület generális congregatiója vonta hatáskörébe. Ugyanez történt a különböző pénzügyi számadások vonatMEZEI Barna 1995. 134-138.
