Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

A JÁSZKUN AUTONÓMIA UTOLSÓ KORSZAKA

A JÁSZKUN AUTONÓMIA UTOLSÓ KORSZAKA Az 1848-as áprilisi törvények megszületése a Jászkun Kerület kiváltságolt népében ellentmondásos érzelmeket váltott ki. A kiváltságolt réteg jelentős többsége kívánt valamilyen változást. A reformkortól nyomon követhetők azok a törekvések, amelyek a helyi önkormányzatok képviseleti rendszerének reformját, bizonyos mértékű közteherviselést, az ősiség eltörlését, a kötött földhasználat megváltoztatását követelték. Ugyanakkor a kerületi vezetés élén az a konzervatív Szluha Imre főkapitány állt, aki szembehelyezkedett minden reformtörekvéssel. Szluha az utolsó reformországgyűlés bezárulása után a kerületi közgyűlésen diadalmasan számolt be a privilégiumok sértetlen megtartására tett nádori ígéretről.

932 A közvetlen nádori főhatóság, s a nádor történelmi gyökerekből fakadó óriási tekintélye hozzájárult ahhoz, hogy a polgári átalakulás eszméi sokak számára csak a privilégiumok megtartásával, annak kereteiben voltak felfoghatók. Az 1848-as áprilisi törvények nagy vívmánya a jobbágyfelszabadítás a Jászkun Kerületben évszázados valóság volt. A személyes szabadsághoz társuló polgári földtulajdon megteremtése, az úrbériség és az ősiség eltörlése a kerületekre közvetlen hatást 1848-ban nem gyakorolt. Az áprilisi törvények közül a XXV. tc. 15 §-a biztosította a redempcióból fakadó magánjogi viszonyok fenntartását. A redemptusokat a jogi nivellálódás inkább megrémítette. Úgy érezhették, csupán kiváltságaikat veszíthetik. Talán ez az ellentmondásos érzelmi reagálás ad magyarázatot arra, hogy József főherceg utódát, István nádort a forradalom évében tiszteletbeli redemptus címmel és redemptus telekkel ajándékozták meg.

933 A redemptusok egyes rétegeiben félelmet keltett annak lehetősége, hogy az irredemptusok és a zsellérek a privilégium által megteremtett előnyökből részesülhetnek, esetleg részesülni akarnak. A redempcióból kiszorultak népes tábora viszont éppen a forradalomban látta azt az erőt, melynek segítségével elérhetővé válnak a redemptus jogok, ami révén beleszólhatnak a helyi politikába. Az eszmélés egyenetlenül, időbeli eltérésekkel, Szluha lemondatása után történt meg.

934 A kutatások azt bizonyítják, hogy a polgári átalakulást megalapozó törvények cikkelyei közül az 1848:5. tc. és az 1848:25. tc. végrehajtása zökkenőmentesen zajlott. A népképviselet reformkorban szárny rákapott eszméinek törvényi megvalósítása 932 BAGI Gábor 1991. 178. 933 BAGI Gábor 1991. 197. 934 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 113-142. Szaluha Imre nádori főkapitány április 2-án mondott le, helyette a belügyminiszter Szentkirályi Móricot nevezte ki főkapitánnyá. Az 1848-as választások részletes elemzését az 1995-ben megjelent a monográfiában közöltük.