Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
GAZDASÁGI AUTONÓMIA
Háztelkek taksái Hely Ev Redemptusnak Irredemptusnak Kisér 1764 12 Ft Kunszentmárton 1768 2 Ft Apáti 1768 2 tallér Kisér 1778 6 Ft 6 Ft Kunhegyes 1781 1 sukk = 3 xr 1 sukk= 4 és 1/2 xr Kunszentmárton 1794 1 öl = 5 xr 1 öl = 7 és 1/2 xr Félegyháza 1776 3 Ft Karcag 1800 1 öl = 2 xr Halas 1804 1 öl = [D-öl] 3 xr 4 és Vi xr Az egész kerületre érvényes 1812 1 D-öl = 6 xr 1 D-öl = 12 xr Kunszentmárton 1820 1 D-öl = 12 xr 1 D-öl = 24 xr Az egész kerületre érvényes 1827 1 D-öl = 12 xr nem kaphatnak A házhelyekből származó bevétel esetleges volt, hiszen házhelyet nem minden évben osztottak. A házhelyosztás esetlegességét befolyásolta, hogy éppen szüksége volt-e a helységnek az adott évben nagyobb pénzösszegre. Nagy Lajos említi könyvében, hogy olykor, ha pénzre volt szüksége a jászkun községnek egész utcasorokat bocsátott áruba. 575 A Jászkun Kerület közgyűlése 1828-ban a házhelyek osztását a már kialakult gyakorlathoz igazodva hároméves ciklusban szabta meg. Háromévente mérnöki kiméréssel a települési rendet betartva nyitottak új utcákat. A helyi önkormányzatok szabták meg a teleknagyságot, amit a beépítettséghez, illetve népsűrűséghez igazítottak, sőt, különbséget tettek a szerint is mekkora tőkeföldje volt a redemptusnak. A nagyobb földű a nagyobb méretű, a kisebb földű a kisebb méretű telkekből válthatott. Az irredemptusok a legkisebbekből. Ezért gyakoriak azok a portacserét tartalmazó adásvételek, amelyek során az irredemptus mesterek szereztek a mesterség műveléséhez elégséges méretű telken álló házat. TERRAGIUM A terragium (fűbér) a közlegelők használatáért az ott legeltetett állatok után kivetett taksa volt. A terragium kezelése is a tanács hatáskörébe tartozott, mivel a birtokos közösség jogait a tanács gyakorolta. BAGI Gábor 1995. 122-132. alapján BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2000. NAGY Lajos 1877.
