Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
GAZDASÁGI AUTONÓMIA
nyosság szerint meg kellett volna szüntetni, de ez nem történt meg, sőt az aktív tevékenységtől visszavonult tisztségviselők is adómentesek maradtak. Az egyenlő teherviseléssel ellenkező gyakorlat az egész Jászkun Kerületre kiterjedő társadalmi konfliktust okozott. A mozgalom résztvevői az országgyűléstől vártak orvoslást, de az 184344-ben remélt coordináció elmaradt. 462 1770 után adó alá vonták a redimált földet, ami egyes helységekben nagy felháborodást váltott ki. Félegyházán a tanács nyíltan ellenszegült, mondván, hogy „újabb quantum földbéli jussok után hárullyon éppen lehetetlen, mert el nem viselik". 463 A jászkunok úgy gondolták, hogy amint a jogokat a föld hordozza, úgy a terheket is a föld viseli. Mivel kinek-kinek földbéli jussa „jure redemptione" tekintendő, az már terhelt a katonaállítási és az insurrectionális költségekkel. Úgy vélték igazságtalan volna váltott földjüket újabb adóval terhelni. A tiltakozás nem vezetett eredményre. A továbbiakban megadóztatták a különböző művelési ágú földet, a 16 évnél idősebb családtagot, s a gazdái hatalom alatt álló szolgát és szolgálót. Adóalap lett a malom, az olajsotu, a kocsma, a mészárszék, a bolt, a pálinkafőzőüst és ezek árendája, ugyanúgy, mint az 1770-es rendelet nyomán a szabad királyi városokban. Az adótárgyak értékét azonban továbbra is az önkormányzat állapította meg. Az újmódi adókivetéssel szemben az ellenszenv évtizedek múlva sem csillapult. 1790-ben Félegyháza kezdeményezte „hogy a Communitasoknak dicationalis fakultásai és a redemptusoknak személlyei, úgy földbéli birtokjok régi privilégiumok szerént a contributio alól felszabadíttassanak". 464 A követelés aktualitását az 1790-91. évi országgyűlésen elrendelt regnicolaris deputatio felállítása adta. Ugyanekkor nyerte el a Jászkun Kerület az országgyűlési képviselet jogát, s lehetősége nyílt követeléseinek közvetlen előterjesztésére. 465 A kerületi közgyűlés a félegyházi beadványra annyit válaszolt, hogy az országgyűlésben kidolgozandó új adózási módtól várhatnak megoldást. A rendszeres bizottságok munkája azonban nem hozta meg a várt eredményt. 466 A megoldást a donatio szerzésben vélték meglelni, s a föld „örökös és donationalis" jussát, azaz nemesi birtokká nyilvánítását próbálták elérni. 467 Bagi Gábor kutatásaiból tudjuk, hogy ez a törekvés sem sikerült. 468 A kerület lakói tárgyalt időszakunkban kisebb módosításokkal mindvégig az 1770 után kialakított rend szerint adóztak. A reformországgyűléseken több kísérletet tettek a változtatásra. Ezek közé sorolom az említett donációszerzési kísérletet, a tisztségviselők adó alá vonattatására vagy éppen a redemptusok fejadójának megszüntetésére irányuló kezdeményezést. Az adótárgyak meghatározása az 1770. évi adórendelet után kikerült a települési önkormányzat hatásköréből. Némi mozgásteret az összeírások módjában hagyott a kerületi közgyűlés. 1803-tól ismerjük azokat a kerületi rendelkezéseket, amelyekben részletesen szabályozzák, miként kell az adóösszeírás rovataiba az adótárgyat felvenni. 462 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1986. 463 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 3. 87/1771. febr. 14. 464 BKML Kf. lt. Arc. 2. Caps. 2. Fasc. 7. N- 5/1790. 465 Az 1790: 26. tc. a jászokat és kunokat megerősítette régi kiváltságaikban, a 29. tc. pedig megadta számukra az országgyűlési követküldési jogot. Lásd: 364. jegyzet! 466 Elemzése BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1986. munkájában. 467 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 8. 423-425. /1794. ápr. 16. 468 BAGI Gábor 1991.
