Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
GAZDASÁGI AUTONÓMIA
A kivetéshez minden településen évenként elkészítették az adóösszeírásokat. Az összeírást megelőzően nagyobb gyűlésben fogadták el az összeírás elveit, mit milyen rovatban kell feltüntetni. A tanácsbeliek vagyonösszeírásánál egy kerületi tisztségviselőnek jelen kellett lenni. Külön lajstrom készült a redemptusokról, irredemptusokról, zsellérekről, helyenként a commoransokról is. A helyi társadalom rétegek szerinti összeírását az adókivetés, illetve az adójellegű terhek elosztási módja indokolta. Rétegenként különbözhetett az adóalap és az azonos adóalapra kivetett adó. Ez a jelenség az 1760-as évek előtt figyelhető meg. Az eseti megkülönböztetés dokumentálható Félegyháza, Jászfény szaru, Jászapáti, Kisújszállás és más települések vonatkozásában. 456 Félegyházán 1752-ben öt tételnél fizetett a redemptus ugyanazon állatfajta után kevesebbet, mint a többi adófizető, kettőnél egyenlő az adó, s egy esetben — a meddő juhok után — a zsellérek és földetlen gazdák adója kedvezőbb. Félegyháza hadiadójának megoszlása 1752-ben Adótárgy Egységnyi adó Redemptus Zsellérek és földtelenek Személy 50 d Irredemptus 50 d Ház 3 Ft Zsellér szem. és lakás 1 Ft 50 d Irredemptus ház 3 Ft Jármos ökör 20 d 30 d Cimbora ökör 20 d nincs Fejőstehén 20 d 30 d Fias tehén a gulyán 15 d nincs Gulyabeli heverőmarha 15 d 25 d Hámos ló 20 d 30 d Méneses fias és heverő ló 15 d 25 d Fejős juh 2 d 2 d Meddő juh 1 d 1 d Sertés 5 d 5 d A zsellérekre megállapított magasabb adókulcs a jövedelemtermelő állattartást korlátozta, anyagi megerősödésüket, s esetleges földvásárlási esélyeiket csökkentette. 1759760-ban a redemptusok és a zsellérek állataira kivetett adó Félegyházán egyforma volt, de a zselléreknek az istállóik után is adózni kellett. Igen soknak tűnik a földházra kivetett két forint adó is, ugyanannyi, mint a redemptusok és irredemptusok úgynevezett fennálló házainak adója. Ezidőben még néhány zsellérnek volt kevéske földje, ahol földházat, ahogy Félegyházán nevezték „bogárhátú házat" épített, helyesebben vájt a földbe. Ez a nyomorúságos lakás és a hozzá felépített istálló lehetővé tehette a 456 BKML Kf. lt. N2 7. C. 1. F. 1. N 2 9/1752. SZML Jászapáti tanácsi iratai 1746. (Acta annuarum) szn., Jászfényszaru tan. jkv. 1753. 158., BAGI Gábor 1995. 51. 457 BKML Kf. lt. Ne 7. Caps. 1. N*> 9/1752.
