Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
kel fognak büntetni." 860 A hirdetés csak részleges eredményt ért el, a kertészeknek maga a tanács engedte meg, hogy kint maradjanak, mások a büntetéstől megriadva átmenetileg beköltöztek a tanyából, de később ismét kiköltöztek. 1796. február végén a vizsgáló deputáció cselédestől, feleségestől a tanyán találta Eszik Albert, Hatvanyi István és Ferenc, Varga Mátyás, Csenki János, Rádi Mihály, Csenki András, Borbély Pál, Bivaly Márton, Hegyi György, Szögi Mihály és Rigó Mihály gazdákat. 861 1804-ben határrészenként összeírták a félegyházi házakat. A listára 1059 házat 1639 számon jegyeztek fel. 862 A szántóföldi termelésnek már elválaszthatatlan tartozéka a tanya. Az 1804-es összeírás szerint a félegyházi határrészben pl. a Ficsór családnak öt tanyája volt, a Czakónak három. Ebben a határrészben 76 tanyát írtak össze, s az említetteken kívül még három gazdának volt két-két tanyája. Tizennyolc tanyában idegen tanyás lakott, tizennyolcban a gazda, mert a városban nem volt háza. A kisszállási határrészen 185 tanyából húszban lakott idegen tanyás, nyolcban a gazda. Külső és Belső Galamboson 144 tanyát írtak össze, ebből huszonnégyben lakott idegen, tizenegyben pedig a gazda. Pákapusztán csak nyolc tanya volt, abból is egy a postaház, a maradék hétből négyet tanyásbéres, hármat a gazda lakott. Pákát a gazdák szubárendában használták. Az árendás kertészeket és a cselédeket, akik a termelési mód vagy a takarmány őrzése, az állatok gondozása miatt laktak a tanyán, nem kényszerítették be a belterületi házba. A tanács helyesen ismerte fel, hogy a gazdálkodás fejlődését, intenzívebbé válását gátolná, ha a tanyán lakhatástól válogatás nélkül mindenkit eltiltana. A körültekintően megfogalmazott rendelkezésben ezért a tiltások mellett megengedték, hogy a gazdaság viteléhez szükséges alkalmazottak, szegődményesek lakhassonak a tanyán. 863 Több tanyában idegeneket írtak össze, közöttük voltak azok az első kertészek, akik családostól költöztek a gazda tanyájába, hogy a dohánytermesztést végezzék, illetve irányítsák. 864 1834-ben a Jászkun Kerület közgyűlése az egész kerületre érvényes statútumot alkotott, amelyben megszabta a tanyaépítés és a tanyán lakhatás feltételeit. 865 A munkavégzés miatt szükséges kertészek, pásztorok, cselédek, birtoktalan zsellérek állandó tanyán tartózkodását engedélyezték, a gazdákét viszont korlátok közé szorították. A fiatal házasok, akiknek iskoláskorú gyermekeik voltak, csak akkor költözhettek ki a tanyába, ha az idős szülők a városban, faluban laktak, s az unokáik onnan iskolába járhattak. A tanyaépítés ugyanúgy engedélyezési kötelezettség alá tartozott, mint a belterületi ház. Akinek a közlegelő szélében egy tagban nem volt legalább 20, az osztott földben pedig 30 hold birtokuk, s a belterületen istállót és kvártélyost befogadó házuk, tanyát nem építhettek. Félegyházán, Majsán és Dorozsmán minimum tíz hold birtokra engedtek olyan tanyát építeni, ahol lakni lehetett. A megkülönböztetés mutatja, hogy BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1795. nov. 28. BKML Kf. lt. Prot. 9. 26. 1796. febr. 27. BKML Kf. lt. Lad. 63. Cs. 3. Sz. 43/1804. BKML Kf. lt. Prot. Pol.. 1799. jan. 12. BKML Kf. It. Prot. Pol. 8. 579., 755/1795.; TAKÁCS Lajos 1964. BKML Kf. lt. Lad. 64. Cs. 15. Sz. 15/1834.
