Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

Puszta Év Bérlet Ft/év Tulajdonos Bérlő Móricgát 1768 220 Lacháza ? Orgovány 1768 300 52 Kunszentmiklós Kunszentmiklós Külső és helyi lakosok Tajó felét 1756-1761 1761-1766 150 Halas Kiriak György szegedi lakos Orgovány homokos részét 1762-1763 160 Kunszentmiklós Csongrádi lakosok Jászberény alsó pusztái és szabad legelői 1819 1620 Jászberény Kállay László A földbérletekről mindenkor alapos és körültekintő tanácskozás után döntöttek. 1767-től hiába kérte Pataj város Szarkást, Halas nem adta bérbe, mert új földosztásba kezdett. Úgy döntöttek inkább építenek még egy csárdát és azt adják árendába, hogy pótolja a kieső bevételt.

579 1796-ban Apáti azért adta árendába a kocséri göböljárást, hogy adósságát kifizethesse. Az engedélyezést megelőzően a közgyűlésből kiküldött kerületi deputáció a helyszínen vizsgálatot tartott. Meghallgatták a lakosságot, s mivel a megjelentek nem ellenezték a bérletet, Apáti megkapta az engedélyt.

580 1795-ben Apáti azért kért kerületi engedélyt fél Pálospusztájának bérbeadására (a puszta másik fele Kiséré volt) mert templomának építését szerette volna a bérleti díjból befejezni. A helyszínelő kerületi bizottság előtt „edgy szájjal mindnyájan azt kiálltották, hogy a Templomnak szükségére adasson árendába."

581 A jászkun puszták bérdeadása akkor váltott ki ellenállást, ha a bérlő nem kerületbeli település volt. Ilyen esetben a főkapitány engedélyére is szükség volt. 1793-ban a márciusi generális congregatión pl. Majsa communitasa nevében a majsai bíró kért orvoslást panaszára, mert Kisér az ő megkérdezésük nélkül adta bérbe Pálospusztát egy szegedi idegennek. A vita rávilágít a legelőért folytatott egyre élesebb versenyre. Majsa szerint Kisér azzal, hogy a pusztát szegedi lakosnak adta bérbe több jogszokást megsértett. Nevezetesen a szomszédsági előjogot s azt, hogy a majsaiak akadálytalanul hajthassák marháikat saját Kígyóspusztájukra. Szerintük a marhahajtó útba beékelődött idegen bérlet miatt a hajtás többé nem lehet zavartalan. Kisér viszont azt állította, mindkét szomszédot, Félegyházát és Majsát is megkérdezte. Félegyháza az 1792-es őszi kerületi közgyűlés első napján 1000 Ft-ot ígért, de másnap már lecsökkentette az ajánlatot 500 forintra. Kisér kevesellte az ajánlatot és december 12-én a helyszínen licitációt tartott. Az árverésen hárman jelentek meg: a félegyházi Tajti László és Morvái János, valamint a szegedi Maksa Gáspár. A félegyháziak 600 forintot ígértek majd az eredményt meg sem várva hazamentek. Este Maksa felemelte az ajánlatát 700 forinra, másnap reggel pedig még száz forinttal megtoldotta. így a pusztát a lakosok beleegyezésével három évre Maksa nyerte el. 579 BKML Kh. lt. tan. jkv. 1767. 393-394. lap 580 SZML JK Fasc. 9. N- 604/1796. 581 SZML JK Fasc. 9. N- 290/1795.