Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

IGAZGATÁSI AUTONÓMIA

autonómiát. A redempciótól távolodva a kerületi választások formálissá váltak, több tisztség örökös lett. A tisztújításnak csak a neve maradt meg, hiszen a magisztrátus önmaga által választatott.

370 A települések felháborodását fokozta, hogy valamennyi tisztségviselő adómentességet kapott, s a teher rájuk jutó részét a lakosoknak kellett átvállalni. KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZET A Jászkun Kerület közéletének irányításában a közigazgatás meghatározó szerepet töltött be, ellátta a szabadparaszti társadalom összehangoló feladatait. 371

A politikai hatalom mindvégig ugyanazoknak a rétegeknek a kezében maradt, akik a redempciókor megszerezték. A redemptusok és a redemptusnemesek közül kerültek ki a közigazgatás elvi és gyakorlati irányítói a kapitányoktól a szenátorokig. Ez a nagymúltú, rangsor szerint tagolt és szilárd igazgatás alkalmas volt arra, hogy összefogja a lakosságot, egységesítsen, irányítson és hivatali szervezete segítségével a külön jogrend birtokában a kerületekbe beköltözőkkel a Jászkun Kerület szabályait elfogadtassa. A redempciótól távolodva a jászkun autonómiát a kisebbségbe került birtokosok rétege egyre jobban kisajátította. A belső életet szabályozó közigazgatás és szervezete elsősorban a redemptusokat és a velük — a nemesi jogok érvényesítésével kapcsolatban felmerült viták ellenére — érdekegyezséget képviselő nemeseket szolgálta, s a nekik megfelelő normákat igyekezett elfogadtatni a kerületekben élőkkel. A kiváltságolt kerület autonómiája formálisan közigazgatási egységükben, törvényhatóságukban valósult meg. Az 1751. évi rendtartás l.§-a kimondta, hogy a Jászkun Kerület önálló törvényhatóság, amelynek a királynő 1746. márc. 19-én kelt oklevelében önálló pecsétet adományozott. Ezt megelőzően csak a kapitányi székeknek, illetve a particularis kerületeknek volt pecsétjük. A pecsét címerképében helyet kapott a Jász, a Nagykun és a Kiskun Kerület valamint a Pálffy család

372 címerképe, a pajzs felett a kiváltságolt állapotra utaló ötágú korona volt. Leírását és elemzését Botka János közli.

373 Az ezüstből készült pecsétnyomót az 1751. évi rendtartás XIX. articulusának megfelelően a főkapitány őrizte. Az országos kormányszékekkel és más felsőbb hatóságokkal a Jászkun Kerület 1836-ig a közgyűlésből, de a főkapitány neve alatt levelezett. Az eredetileg latin köriratú pecsétet 1839. január 10-én magyar köriratával váltották fel, s ettől kezdve szolgált a közgyűlés önálló levelezésének hitelesítésre.

374 A jászkun közigazgatás szervezete három egymásra épült szintre tagolódott. A szervezet legszélesebb alsó szintjét a 25 település elöljáróságai, a tanácsok és a helyi tisztségviselők alkották. Középen helyezkedtek el a particularis kerületek magisztrátu370 BKML Kf. lt. Lad. 12. Caps. 3. Fasc. 11. N

2 14/1843. 371 A Jaszkun Kerületről megjelent közigazgatási monográfiámban feldolgoztam a szervezet működését, ezért itt a részletekre nem térek ki. Lásd BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995., 1996. 372 Ezzel jelképetek, hogy a nádor (Pálffy Miklós) a kunok törvényes főbírája. 373 BOTKA János 2000/b. 89-91. 374 Azt, hogy a Jászkun Kerület neve és pecsétje alatt közvetlenül levelezhessenek az 1832/36: 22. tc. adta meg.