Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

IGAZGATÁSI AUTONÓMIA

sai, .élükön az adott kerület kapitányával. A legfelső kerületbeli szinten a generális congregatio és a generális magisztrátus állt, élén a jászkun főkapitánnyal. Az ügyek közvetlen intézését az alkapitány irányította. GENERÁLIS KERÜLETI IGAZGATÁS A kor igazgatási gyakorlatának megfelelően a döntéshozás önkormányzati testületekben a végrehajtás a testületek bizottságai, választott és kinevezett tisztségviselői révén valósult meg. A jászkunok legfőbb döntéshozó testülete a generális congregatio volt. A generális congregatio mint igazgatási fórum megfelelt a vármegyék közgyűléseinek. Összetételében és működésében azonban eltért a vármegyék nemesi közgyűlésétől. A generális congregatio a redempcióban visszanyert külön jogok alapján folytatta igazgatási tevékenységét. A vármegyei közgyűlés a megye nemeseiből és a megye területén levő szabad királyi városok küldötteiből állt. A jászkun generális congregatióban mind a 25 település küldöttséggel képviseltette magát, melynek tagja a főbíró és a jegyző mellett más, a helyi tanács által megbízott személy is lehetett. A főbírónak és a jegyzőnek kötelezően jelen kellett lennie. Megjelentek az összkerületi (Jászkun) és az egyes kerületek (Jász, Kiskun, Nagykun) elöljárói és a nádori táblabírák is. Az üléseket a főkapitány, annak távollétében az alkapitány vezette. A helységek egy-egy szavazattal, a választott magisztrátusbeliek, a táblabírák és a kapitányok személyenként egy szavazattal rendelkeztek. A közgyűlés összehívását negyedévenként nádori leirat, vagy a főkapitány rendelte el. Az üléseket legtöbbször a kerületek székvárosában, Jászberényben tartották, de szinte minden jelentősebb település volt közgyűlési helyszín. E tekintetben a Jászkun Kerület a Hajdúkerülettel mutat hasonlóságot.

375 A Jászkun Kerület egészének közigazgatását a generális congregatio testületi döntéseivel irányították, a végrehajtást a magisztrátus és az alsóbb szintek elöljáróságai végezték. A felsőbb hatóságok leiratait a közgyűlésen olvasták fel, ahol megvitatták és kialakították róluk közös állásfoglalásukat. A feladatokat lebontották a particularis kerületekre, községekre vagy intézményekre és bizottságot jelöltek ki a végrehajtás ellenőrzésére. A felsőbb utasításokat záradékkal egészítették ki, ami a megvalósításra vonatkozó kerületi utasításokat, észrevételeket tudatta a helységekkel. A közgyűlés hatásköre az élet minden területére kiterjedt. A közgyűlés előtt adtak számot a pénztárak kezelői, s innen kaphattak felmentést, de a végső jóváhagyást a nádori kancelláriától nyerték el. A közgyűlés határozta meg a helységek elöljáróinak kötelességeit, az árakat és a béreket, engedélyezte a kölcsönfelvételt, a nagyobb építkezéseket s az új tisztségviselők kinevezését. Megszabta a használható mértékeket, az ügyintézés módját és az egész kerületre érvényes statútumokat alkotott. KOMORÓCZY György 1972. 101-115.