Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

FÖLDTULAJDON

kőitek némi földet. A nők földje ugyanúgy bekerült a földforgalomba, mint bármely férfiágon birtokolt föld. Az asszonyok rendelkezési joga tulajdonuk felett sérthetetlen volt s a „honi törvények" szabályozása alá esett, ugyanúgy mint a férfiaké. A nők földtulajdonát a földkönyvben, ha nem maguk redimáltak, azokhoz a redemptusokhoz jegyezték, akiknek a redempciójából a föld származott. Pl. Ravasz György 155 Ft 75 dénáros halasi redempciójához beírták „Ezen redemptiot most ketten birják úgy mint Józsa Petemé bir ebből 95 Ft 75 den, Némett János successorai birnak 60 Ft után valót minden jussban."

326 Máshol, pl. Egyed István redempciójánál megjegyzik „Péter Istvántól felesége részére jön 24 Ft után járandó Fehértói juss 2544 •-öl."

327 ZÁLOG A Jászkun Kerületben a földtulajdonhoz kapcsolt redemptus előjogok megtartása végett igen gyakori a föld zálogba adása. A zálogosítóknak, vagy utódaiknak lehetőségük nyílt a redimált föld visszaváltására. Ezért rendkívül nagy jelentősége volt a statútumban körülírt alaki követelmények megtartásának. A zálog visszaválthatására a „honi törvény" nem szab határidőt, de a bírósági gyakorlat a 32 év visszaperlési határidőt igazolja, olykor még ezen túl is próbálkoztak az unokák. Az örök adásvételektől jól elkülönült a föld zálogos forgalmazása. Zálogba adhatták az egész birtokot vagy annak egy részét, a tőkeföld különböző járulékát

328 vagy járulék nélkül a tőkeföldet. Pénzhiányos időszakban a gazdák számára ez volt az egyetlen mód arra, hogy készpénzhez, esetenként nagyobb tőkéhez jussonak. Tudunk néhányéves, egyéves és akár 30-40-45 évig tartó zálogokról. A legtöbb zálogot a zálogosító gazda gyermekei vagy unokái váltották vissza. A zálogosítások a redempcio lezárulása után éppen olyan gyakoriak, mint az adásvételek. Mihálovits András 1764-ben zálogosította el 1/4 sessio félegyházi földjét Tajthy Lászlónak, s 32 év múlva 1796-ban kapta vissza 1000 forintért. Ebből 700 forint volt az eredeti tőke, 200-at kamatba, 100 forintot a használó által emelt építményekért fizetett.

329 A visszavétel nem mindig zajlott vita nélkül. Voltak akik megpróbálták a zálogot öröktulajdonra változtatni, s bizonygatták, hajdan nem zálogba hanem örökbe vették a földet. Ilyenkor bíróság elé került az ügy. Perdöntőnek az akció hiteles dokumentációját tekintették. A tanács előtt kötött és jegyzőkönyvezett egyezségek szövegét nem lehetett vitatni. A tanács megkerülésével létrejött ügyletek kimenetele kétes volt. A tanúk sokaságát hallgatták ki, de a döntés sokszor szubjektív lett, a per évtizedekig elhúzódhatott. A Jászkun Kerületben idegenek is zálogolhattak földet, de a XIX. században már több településen tiltakoztak az idegen bérlők ellen. Nem annyira a szántó zálogos 326 BKML Kh.lt. Liber Fundi 1791-1793. N

ü 231. 327 BKML Kh.lt. Liber Fundi 1791 -1793. 37. 328 A tőkeföld nagysága szerint részesülhettek a föld utáni járulékokból, a veteményesekből és más meghatározott időre átengedett földből vagy javadalomból. Ez utóbbira példa a nádjuss. 329 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 9. 55/1796. ápr. 16.