Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
FÖLDTULAJDON
volt, nem tartozott a Jászkun Kerületbe, de a kunszentmártoniak így is szívesen vásároltak a saját határukkal szomszédos kürti szőlőkből. A Gulyásnak átadott szőlőt Bozóky 1815-ben földesúri hozzájárulással vette. Azok a gazdák, akik Gulyás földjét zálogban művelték nem tiltakoztak Bozóky vásárlási akciói ellen. A második eladásnál a rokonok megpróbáltak közbelépni és az ősi vagyont elvesztegető Gulyás földjére bírói zár elrendelését kérték, de a tanács nem lépett közbe. Az 1824. évi földkönyyben Gulyás Mihály egykori földbirtokát Bozóky András nevéhez jegyezték be. 324 Kunszentmártonban tőkeföldnek az ún. pózna kerthely, vagy tanyaföldek számítottak, s ehhez kapcsolódó accessorium volt a csorbái és a mesterszállási rész. Az ugar a tanyaföldhöz számított. 1773-ban, amikor Mesterszállás egy részét kiosztották szántónak, tanácsi határozatba foglalták, hogy a kerthely és az ugar csak az accessoriumokkal együtt adható el, s ha a kontraktusokból az accessoriumok említése kimaradna, azokat akkor is bele kell érteni. 325 A rendelkezést a kunszentmártoniak a vizsgált 11 évben sokszor megszegték. Eladtak tanyaföldet minden járulékával, de ugar nélkül. Forgalomképes volt a mesterszállási szántó önmagában és a tanyafölddel együtt, az ugar önmagában egy vagy két vetőre, az ugar és a járulékok, sőt külön-külön és együtt is a csorbái és a mesterszállási járulékföld. A tanács képtelen volt megakadályozni, vagy korlátozni a földforgalmazást. Csupán az elővásárlási jog érvényesült következetesen. Az áttekintett 11 év alatt irredemptus háromszor próbálkozott tőkeföld megvásárlásával, de egyszer sem sikerült a vétel, zálogot is csupán egy irredemptus szerezhetett. Szérűskertet szintén egy irredemptus vásárolhatott. Lentz György irredemptus. 1818-ban rendkívül drágán, 400 forintért vette meg a szérűjét. A vétel ellen tiltakozott Samu János redemptus, de ellentmondását nem fogadta el a tanács, mert az a hirdetési idő — 15 nap — után történt. Lentz Györgyön kívül két irredemptus próbált szérűt venni. Egyikük, Romhányi Pál 1821-ben 90 forintért alkudta meg az ingatlant, a vételtől azonban elütötte Kis Sándor szenátor, az eladó második szomszédja. A másik szérűt 40 forintért alkudta meg Borsos József irredemptus, őt Bozóky György redemptus szorította ki a vásárlásból. Különleges Standhaft Ágoston irredemptus esete, aki cserével akarta megnövelni 12 és 1/2 pózna földjét. Megalkudott Nagy János csizmadiával, hogy neki adja a 12 és 1/2 póznás földet, és ráfizet 300 váltóforintot ha megkapja a csizmadia 20 póznás földjét. Az örökös cserének azonban ellentmondott Kiss Albert szomszéd és megvette a 20 póznás földet. A nők földszerzését női mivoltuk nehezítette, de nem akadályozta meg. A redempcióban résztvettek özvegyasszonyok, s vásárlással is került nők tulajdonába tőkeföld, méginkább szőlő. A Jászkun Kerület öröklési szabályai a tőkeföldet a férfi ágra hagyományozták, de ha az apának csak leánygyermekei voltak, akkor őket fiúnak tekintve a lányok örökölhettek az oldalág előtt. Esetenként özvegyasszonyok is örö324 SZML Kunszentmárton lt. Kunszentmártoni tanyaföld 1745-1824-i leszármazása. Rsz. 768. 139. sz. 325 DÓSA-SZABÓ 1934. 88., SZML Kunszentmárton tan. jkv. XVI. 210-211.
