Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
FÖLDTULAJDON
veheti vissza. Túrkevéről 1785 tavaszán 200 család jelentette be kitelepülési szándékát a zombori kamarai adminisztrációnak. A túrkevei, kisújszállási, kunhegyesi és madarasi mintegy 3000 kiköltöző telepítette meg a Bácskában Feketicset, Ómoraviczát és Pacsért. 321 A költözködés legfőbb oka a földhiány volt. A kitelepülök már nem remélték, hogy a Kunságban földhöz juthatnak. A harmadik kiemelten vizsgált nagykunsági település Kunszentmárton. Itt 1745ben 159 redemptus volt, s a kiosztott tőkeföldnek csaknem 51 %-a nem érte el a 32 khas nagyságot. Kunszentmárton földforgalmából 11 évet tekintettem át részletesen. Föld adásvételi akciók száma Kunszentmártonban 1817-1827 között év 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 akció 5 6 11 23 25 24 32 28 25 33 30 Összesen 242 adásvételt jelentettek be, s ebből 49 esetben akadt olyan, aki elővételi jogára hivatkozva ellentmondott az eladásnak, és megszerezte a földet. Három esetben a tanács az eladót tékozlónak nyilvánította, s az ősi föld védelmében megtiltotta az eladást, 28 akció nem örök eladás hanem zálog volt, 162 akciónál nem volt probléma. A legnagyobb felvásárlók a nemes Bozóky testvérek, Bozóky András és György voltak. András kerületi asszesszor, György kunszentmártoni szenátor volt. Földvásárlásaik közül Gulyás Mihály földjének megszerzése jól példázza a kunszentmártoni adásvételek mikéntjét és okait. Gulyás Mihály kerülő csősz a „terméketlen idő" miatt kényszerült az eladásra. Apjától örökölt 25 pózna tanyaföldje 322 fokozatosan kicsúszott a kezéből és Bozóky András tulajdonába került. Gulyás 1821-ben három kiskorú gyermekével és feleségével élt. A családja élelmezésére a piacon kell gabonát vennie, lakóháza omladozik, a kerülő csőszséghez — aminek béréből élhetnének — nem tud lovat venni. Földjét zálogba adta. Remélte, hogy tanyaföldjének feléért kaphat 800 Rft-ot, ezért megalkudott Bozókyval, hogy a „12 és fél póznát, utána járulandó minden néven nevezendő most és jövendőben eshető Csorbái, Mesterszállási és egyéb accessoriumokkal" eladja. Az adásvétel örökös voltára kimondja, „nem tartván fel sem magam, sem successoraim részéről semminemű just s praetentiot sőt magamra vállalván gyermekeim terhét is." 323 Valójában az eladásra kínált földből semmi nincs a saját kezében, a birtokot különböző zálogos birtokosok használják, akiktől majd Bozóky váltja ki, Gulyás csupán a mesterszállási zálog felére köt ki visszaválthatási jogot. A következő évben Bozóky 820 Rft-ért megszerzi Gulyás maradék 12 és 1/2 pózna földjét is. A vásárlás csak névleges, mert a földet Józsa Gáspár szenátor művelte, akinek a hat évre szóló zálogos ideje még nem telt le. Gulyás, hogy ne maradjon teljesen föld nélkül, a vételárba kap néhány út kürti szőlőt gunyhóval. Kürt földesúri falu 321 ÖRSI Julianna 1996. 41. 322 Kunszentmártonban a tőkeföldet helyi menevezéssel tanyaföldnek, vagy a földmérő eszközről póznaföldnek is nevezték. Egy egységnyi póznaföld kb. 434 négyszögöl volt. 323 SZML Kunszentmárton lt. Örök adásvételek jkv. 1817-1829. 177.
