Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

V. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA (1543-1686)

kacagó lelkésszel, aki ezzel magára haragította a döntőbíró törököket, a bég Eszéki Sebestyén gvárdiánhoz fordulva így szólt: „Ne félj pap-gazda, tiéd e templom." Az 1552. évi sikertelen visszafoglalási kísérlet után távozó protestáns elit — amelynek tagjai később is hitük támogatóiként tűntek fel — helyét elfoglalókat a kolduló barátoknak sikerült meggyőzniük katolikus hitük megtartásában. Hasonló eset játszódott le Szegeden, mint Gyöngyösön és Jászberényben, ahol a helyben maradó ferencesek szintén eredeti hitükben erősítették meg a lakosságot. A korabeli katolikus hitélet néhány emlékét őrizte meg a talán szegedi keletkezésű ún. Guilerin-kódexhez kötött magyar nyelvű nyelvemlékeket tartalmazó papírkódex, amelyben imádságok, gyónási normatívák, bűnfelsorolások, beszédtöredékek és latin szómagyarázatok mellett két korabeli Ave Maria változat található. A fennmaradt nyelvemlékek alapján teljesen hiteles Bertrandon de la Brocquiére lovag megjegyzése: „a ferenceseknél egy kicsit magyaros misét hallgatott." A két Ave Maria-ból a rövidebb, amelyet szegedi templomokban gyakorta imádkoztak, így szólt: „Idvezlégy szentséges Mária, Istennek Anyja, mennyországnak királyné asszonya, paradicsomnak kapuja, ez velágnak asszonya, te vagy kiváltképpen tiszta szíz, te fogadád Jézust béj (bűn) nélkül, te sziled ez velágnak teremtejet és idvezöjtejet, kiben nem kételkedőnk, szabadíjts meg minket minden gonosztul, és imádj a mi bíneinkért. Ámen." Bár kolostori iskola létéről nincs adatunk, a barátok a pasztoráció mellett bizonyosan foglalkoztak a fiatalok képzésével egyrészt a rend utánpótlására gondolva, másrészt a város felnövekvő generációi nem folytathatták volna atyáik mesterségét sem a kereskedés, sem az iparos mesterségek területén elemi írás, olvasási és számolási készség nélkül. A kolostor könyvtárát ugyancsak gondozták és őrizték, sőt a kötetekben szereplő bejegyzések arról árulkodnak, hogy gyakorta használták őket. A kötetek nagy része a hívek lelki gondozásával kapcsolatos: misekönyvek, gyóntatási, igehirdetési és misézési útmutatók, prédikáció készítését elősegítő példatárak, breviáriumok, valamint több nyelven készült Szentírások, köztük néhány magyar nyelvű kötettel. A világi témájú kötetekből Guido de Colonna Nagy Sándor életrajza és Trója re( génye állt rendelkezésre a római auktorok kötetei mellett. A természettudományos könyvek között növényhatározót, továbbá az ásványok, növények és az állatvilág leírását tartalmazó könyvet őriztek. Az utóbbi kettőt a kolostor lakói — amint a bejegyzések mutatják — előszeretettel vették igénybe gyógyító tevékenységük alkalmával. A ferencesek pasztorációs tevékenységük során kiszolgáltatták a szentségeket és prédikáltak Szegeden, valamint a környező megmaradt falvakban, Tápén, Martonoson és Ludason, sőt messzebbre, például Makóra is eljutottak. E munkájuk egyedülálló emléke az alsóvárosi keresztelési anyakönyv, amelyet Miskey Pál atya 1663. június 3án fektetett fel, és bejegyzései 1696-ig, illetve 1746-ig terjednek kihagyásokkal. A lelkek gondozásának feladatköréhez 1644-től újabb járult. A szegedi g vár dián lett a csanadi püspök helynöke. A Hódoltság területére esett püspökségek viszonyairól azok püspökei alig rendelkeztek tájékozottsággal. Minden — még a bérmálás is — a helynökre maradt. A lelki ügyek mellett a gvárdián-helynöknek szemmel kellett tartania a püspöki birtokok népét, és az adók begyűjtése szintén rá hárult. A ferencesek odaadó, a híveiket nemcsak lelki gondozással segítő tevékenysége mellett is felbukkantak a licenciátus intézmények nyomai Szegeden. Olyan férfiak lát-