Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

III. A HONFOGLALÁS ÉS ÁLLAMALAPÍTÁS SZEGEDEN ÉS VIDÉKÉN

ideig talán az egész Duna-Tisza közét felölelte. A későbbi adatokból visszakövetkeztetve az érsekség területén szervezett egyik állami igazgatási egység, Bács megye része lett. E korai állapotot bizonyítja, hogy a szegedi főesperesség és főesperes a kalocsai érsekséghez tartozott az egész középkoron át, míg Tápé a később szervezett váci püspökség része lett. Csongrád vármegyét az előzőeknél később hozták létre, talán Szent István uralkodásának végén vagy Péter király idejében, mindenesetre 1075-ben már hallunk a csongrádi vár birtokairól. Az idők folyamán a Bács várától messze eső Szegedet a csongrádi várnépek, akik 1247-es adat szerint Csongrád várához tartoztak, Szegedet a csongrádi vár körébe vonták. Maga Csongrád megye, amely kezdetben csak a Csongrád vára körüli földekre terjedhetett ki, Szolnok megye dél felé nyomulásának hatására maga is dél felé terjeszkedett a Tisza mentén. A tatárjárás utáni időkben fokozatosan Zentáig illetve Szabadkáig ért, amely helyzet a török hódoltság idejéig állt fenn. A tatárjárás után a csongrádi ispán tisztét a szegedi várnagy töltötte be, ami Csongrád tekintélyének a háttérbe szorulását, Szegedének pedig a felértékelődését mutatja. A nemesi vármegye korszakában egy ideig megyegyűléseknek szintén helyt adott a város.