Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VIII. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI VÁZLATA (KITEKINTÉS)

a 20. század második felében az országos helyzetnek megfelelően városunkban ugyancsak jelentős változás történt, amelyet az alábbi táblázat nagyon jól fejez ki. 15-X éves 18-x éves 25-x éves Ev általános iskolát végzett középiskolát végzett felsőfokú tanintézetet végzett 1930 19 953 7 022 2 046 1941 22 259 7 491 2 322 1949 26 051 8 491 2 458 1960 41 211 13 826 3 623 1970 78 552 29 339 6 516 1980 101 243 43 981 11 013 A jelentős növekedés nyomán egyrészt a gazdaság a korábbihoz képest magasabb szakmai képzettségű munkaerőhöz jutott, másrészt kialakult az új értelmiség, amelynek létrejöttét a politikai vezetés nagy erővel támogatta. A tömegessé váló képzés azonban sok helyütt a színvonal csökkenésével járt, ennek ellenére a korszak legsikeresebb modernizációs lépésének tekinthető. A fentebb leírt nagy változásokhoz hasonló átalakulások következtek be az emberek életformájában és életmódjában. Az 1960-as években a mezőgazdasági termelésben az igavonó állatokat fölváltották a gépek. Nem bandukolt már állatai után az eke szarvát tartó földműves, nem jártak terményekkel s szénával megrakott szekerek a dűlő- és országutakon, egy-egy piaci nap után nem kígyózott Szegedről hazafelé tartó kocsik hosszú sora mint korábban. Azóta autóval járnak a piacolók. A korábban többnyire kéziszerszámával dolgozó embert fölváltotta a gépe vagy gépsora mellett álló. A műhelyek helyén pedig más célú épületek állnak. A város széléről már eltűntek a kisablakos vályogházak, amelyeket kezdetben sátortetős, az utcára két nagy ablakkal tekintő épületek váltottak föl átalakítva a városszél külső képét. Később nyeregtetős, többszintes többszobás gázzal fűtött házak épültek a blokkházak mellett, amelyekről korábban írtunk. A két kereső jövedelmére épített család belső élete szintén megváltozott. A gyerekeit, és férjét meleg étellel és tiszta lakással hazaváró családanya az idők folyamán ritkaságszámba menő jelenség lett. A munkahelyre, iskolába rohanó családtagok csak este találkoznak. A család az együtt élők és együtt termelők közösségéből fogyasztói egységgé vált. A jobbára kis, de a korábbiaknál komfortosabb lakásokban egész napokat eltölteni nem is lehet. Az átalakulással együtt járt a háztartások gépesítése, a villamos energia és a gáz használata, a főzésre félkészen árusított élelmiszerek fogyasztása, valamint a tömegkommunikáció, a médiumok egyre erőteljesebb betörése az egyének és a családok mindennapi életébe, ugyanakkor visszaszorult az olvasás. A változás magával hozta a kis- és hobbikertek, valamint hobbi tanyák megjelenését, amelyek gazdái megkísérlik megvalósítani a természethez közelibb életet. A 20. század második felében a szegedi társadalomban, miként az országéban, nagy horderejű változások játszódtak le. A helytörténészek feladata, hogy ezek mé-