Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

freskó fő képének tengelyébe az ítélkező Krisztus nyolc méteres alakját helyezte. Jobbján, amely a Hit oldala, az elesettekért gyertyát tartva imádkozó szerzetesek, a fiaikat sirató anyák és fakeresztes katonasírok helyezkednek el mozaikszerűen. A Krisztus alak balján, amely a Tett oldala, Horthy Miklós vezeti rohamra katonáit. A két oldalsó bolthajtást ugyancsak a freskó egyes a háború borzalmait kifejező részletei díszítik. A freskó egyes részeit a fő gondolat, a háború borzalmas valóságának kifejezése kapcsolja egységbe. A háború poklát megjárt művész kiválóan jeleníti meg, hogy a háború férgetegében résztvevők számára értelmetlenül darabokra törik a világ. A freskót a második világháború után levakolták, a millenniumra készülődve állították helyre, és megújulva 2000-ben avatták újra. Ugyancsak 1937-ben adták át a Várnay Marianne tervezte OTI, ma szakorvosi rendelő ugyancsak Lőte Éva szobraival díszített épületét. A Hősök kapuja (Porta Herorum) az állomásról érkező számára olyan hangulatot kölcsönöz, mintha várkapun át jutna a Belvárosba. Ha arra gondolunk, hogy egykoron itt húzódott az Eugéniusz árok sáncaival, és a kapu annak is emléke, az érkezőt nem hiteltelen érzések fogják meg. Mindenesetre a Dóm térnek és környékének átépítésével és az egyetemek, valamint polgáraik megjelenésével Szeged centruma kétpólusú lett. A Széchenyi tér és környéke maradt a város igazgatási és kereskedelmi, banki központja, a Dóm tér és környéke pedig az egyetemi negyedé, amely sürgő-forgó diákjaival sajátos színt és hangulatot ad máig a városnak. 3. A VÁROS NÉPESSÉGE ÉS TÁRSADALMA a) A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Szeged lakossága a török elleni háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után következő békés két évszázad alatt, amely az I. világháború kitöréséig tartott, minden ötven év alatt megduplázódott. Különösen kiemelkedő a korszakon belül az 1850-től 1915-ig terjedő időszak, amely során a város lakossága 52 ezerről közel 120 ezerre nőtt. Népességnövekedés és összetevői Év Össznépesség Népességnövekedés Ebből term. szap. Be-, elköltözés Év Össznépesség száma ezer lakosra száma ezer lakosra száma ezer lakosra 1850 52000 1860 64000 12000 23,1 8474 16,3 3526 6,8 1870 71022 7022 11,0 4493 7,0 2529 4,0 1880 73675 2653 3,7 4065 5,7 1412 2,0 1890 85569 11894 16,1 7623 10,3 4271 5,8 1900 100270 14701 17,2 8206 9,6 6495 7,6 1910 115306 15036 15,0 12434 12,4 2602 2,6 1920 123565 8259 7,2 5757 5,0 2503 2,2