Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
BÉKÉSCSABA
nagyméretű uradalom központja alakult ki, 91 annak mindenkori tulajdonosa s az Ábrahámfiak között állandósultak a súrlódások, fegyveres villongások. 92 Mindezeknek kárát elsősorban a jobbágyok látták. Maguk az Ábrahámfiak alól is kezdett kicsúszni a föld, s gyötrő pénzhiány miatt mind gyakrabban zálogosították, majd adták el birtokrészeiket. 1508-ban Abrahamfi János nehéz körülményei miatt — egyebek között — a Békés megyei Gerla, Csaba, Mezőmegyer, Vésztő, Mágor, Fás, Ógerendás, Csorvás, Apáti, Kétsoprony, Ördöngös más néven Csákóhegyese possessiokban levő birtokrészeit 8 ezer aranyforintért Haraszti Gergelynek és fiának, Gáspárnak zálogosította el. 93 Abrahamfi János egyébként — családjában egyetlenként - papi pályára lépett, neve már 1511-ben a krakkói tanulók névjegyzékében fordul elő, 1512-ben egyetemi fokozatot (baccalaureus) nyert. 94 1520-ban Gyula plébánosa, 95 1533-ban pedig váradi őrkanonok lett. 96 A jobbágyi állapotnál alig kedvezőbb kisnemesi sors elől az értelmiségi pályán boldogulást kereső nemes ekkor még egyáltalán nem tipikus útját példázza Abrahamfi János pályája. A parasztság helyzete a 15. század végétől romlott: a földesurak önkényesen felfüggesztették a szabad költözési jog gyakorlását, 97 erősödtek a refeudalizációs, röghöz kötő tendenciák. A jobbágyság nagymérvű differenciálódása, a békés termelőmunka feltételeinek hiánya a telkek felaprózódásához és pusztásodásához vezetett. 98 Puszta jobbágytelkekkel találkozunk Csabán is 1514-ben. A pénzhiány volt az oka, hogy a nemesek híveiket, familiárisaikat természetben, birtokokkal jutalmazták. így érthető, hogy Abrahamfi Sebestyén és Péter három puszta jobbágytelket a Békés megyei Csaba possession — mely telkeken Péter jobbágya, Búza János, illetve Sebestyén jobbágyai: Kevi Gergely és Szabó Jakab (a Szabó vezetéknév itt is, ugyanúgy mint a középkori Orosházán és mindenütt az országban, „a falusi iparosság meglétének ékes tanúsítója" 99 ) laktak — hű szolgálataiért nemes Radák Balázsnak és testvéreinek adományozott. 100 Radák Balázs alkalmasint Csabára is költözhetett, mert egy másik, ugyancsak 1514. évi oklevél Csabai nemesi előnévvel illette. Ez az oklevél egyébként arról tudósít bennünket, hogy Radák Balázs és nemes Edelesi Gergely (korábban az egész Edeles falunak — majd ekkor, 1514-ben már csak egy részének — ura) cserét eszközöltek: Radák egy csabai jobbágytelekért és 32 magyar aranyforintért megszerezte az Edelesi család Edelesen levő nemesi udvarházát. 101 Ismét új név jelent meg tehát Csaba birtokosainak sorában. A jobbágyság sérelmei és panaszai 1514-ben a Dózsa-parasztháborúba torkolltak. A paraszthad — útban a mozgalomra nézve végzetessé vált Temesvár felé — Békésen 91 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. I. 219-221. 92 JUHÁSZ KÁLMÁN: Az aradi hiteleshely különös tekintettel Békés megyére. Körös Népe. II. Békéscsaba 1957. 22-23.; TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 14. 93 BO. I. 136. 94 SCHRAUF KÁROLY: Magyarországi tanulók külföldön. III. A krakói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke 1493-1558. Bp. 1893. 17., 83. 95 GyO. 81. 96 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. III. 15. 97 KARÁCSONYI JÁNOS: A puszta-földvári támadás 1488-ban. BÉvk. XII. 92-100.; OBMT. 62-63. 98 Uo. 55. 99 GYÖRFFY GYÖRGY: a 23. jegyzetben i. m. 230. 100 BO. I. 119. 101 Uo. 123.
