Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

BÉKÉSCSABA

vert tábort. Itt Dózsa György — mint a kortárs Szerémi György írja memoárjában — „ismét kihirdettette, hogy jöjjenek felvenni a szent keresztet, amelyet a mi szentséges atyánk, [Bakócz] Tamás érsek Róma szent városából hozott üdvösségünkre s a menynyei korona elnyerésére... Amit hallva a szittya magyar nép, sokan tódultak hozzá."

102 Ha nem is szabad szó szerint venni az alábbi számokat, azokból mindenesetre annyi kiderül, hogy a „Viharsarok" jobbágysága nagy tömegében Dózsa hadához csatlakozott. A Békés megyei Egére 5 ezres parasztsereg érkezett Túrról. Ez a szám Békésen 20, Gyulán már 33 ezerre nőtt.

103 Jogosult feltenni, hogy Csaba (amelynek közelében táboroztak, és amely mellett elvonultak Dózsáék) jobbágyai is növelték a sereglétszámot. Sajnos, forrásaink sem erről, sem Csaba jobbágyainak a parasztháború utáni röghöz kötéséről nem tudósítanak. Mindenesetre az 1525. évi gyulai urbárium adatai azt mutatják, hogy a gyulai uradalomhoz tartozó, Csaba közvetlen szomszédságában levő falvak (Vésze, Püski, Szentmiklós) jobbágyai már a robotoltató majorsági gazdálkodás keretében teljesítették mind súlyosbodó szolgálataikat.

104 Valószínűleg ilyen sors jutott osztályrészül Csaba és az Ábrahámfiak kezén levő gerlai uradalom más falvai parasztjainak is. A kútfők Csaba vonatkozásában továbbra is a földesurak birtokviszonyairól tudósítanak. Az Ábrahámfiak folytatták javaik elzálogosítását. A már említett Abrahamfi Péter 1521-ben kákái birtokrészét kötötte le vejének, Veér Andrásnak, akinek atyja mint „aféle pénzes ember, egymásután vette zálogba megyénk és a szomszédos Zarándmegye pénzszűkében szenvedő nemeseinek, például az Ábránfyaknak, Nadabyaknak, Erdőhegyieknek, Kamonyayaknak birtokait."

105 Abrahamfi Péter, aki — úgy tűnik — nagy erőfeszítéseket tett birtokai megőrzése érdekében, akként vélte a családon belül tartani javait, hogy a pénzben bővelkedő s megyénkben zálogbirtokokat szerző Veér Andrásnak ugyancsak András nevű fiát nyerte meg Anna leánya férjéül.

106 Az 1521. évi zálogosításról szóló oklevél az első magyar nyelvű emlék Csaba történetében: „My ky vágyónk Abranfy Péter és fyaym István és Péter agyuk emlékezetre, hogh atuk kakabeli rezünket Bekes varmegyeben az my atyankfyanak Ver Andrásnak zálogon harmadfel zaz foryntban és fogatunk neki az my hytwnkre es tyztessegwnkre, hogh myg az w penzet megagyuk, az iozagot nála hagyjuk es benne megoltalmazuk. Ez levél kwlt Chaban Zent-Lazlo kyral napyan 1521. Abranfy Péter kezeirassa."

107 Abrahamfi Péter tehát 1521-ben Csabán lakott, s ekkor már állhatott az a — később katonai szerephez jutó — kastély, melynek emlékét a mai Békéscsaba Kastélyi szőlők nevű lakott helye napjainkig megőrizte.

108 1525-ben a fehérvári káptalan határjárást eszközölt Csaba és más szomszédos helységek — elsősorban a gyulai uradalomhoz tartozó Kerekegyháza —, azaz Abrahamfi Péter és a gyulai uradalom birtokosa, Brandenburgi György őrgróf javai kö102 SZERÉMI 59-60. A vonatkozó rész fordítását közli: OBMT. 63. 103 SZERÉMI 59-61.; OBMT. 63-64. 104 GyO. 88-90. Kivonatos fordítását 1. OBMT. 86-67. 105 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. III. 158. 106 Uo. 159. 107 Uo. II. 13-14. Iüfi A 36. jegyzetben i. m. 152.