Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
BÉKÉSCSABA
Csaba falu első lakói is. Csaba falu vagy átvészelte valamilyen módon a tatárjárást, vagy romjaiból alig egy évszázad alatt újra felépült, eléggé megerősödött, hiszen az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben egyházas településként tűnik fel. Pál nevű papja 1332-ben 6, Miklós nevű papja pedig 1337-ben 4 garast fizetett. 83 Sajnos, jelenleg még nem tudunk egyenes kapcsolatot teremteni a pápai tized összege, illetve a falu (és még az önálló egyházzal nem rendelkező falvak) lélekszáma között. 84 Egy-egy falu papja által fizetett garasok summájából nincs módunk az illető falu (és a hozzá tartozó templom nélküli falvak) nagyságára abszolút érvénnyel következtetni, viszont több egyházas település tizedének összevetéséből — relatíve — a falvak (és „hátországuk") nagyságrendjét megállapíthatjuk. Az 1332-1337 között eltelt hat év átlagában megyénkben Békés látszik a legnagyobb helynek 15 garassal (Gyula és Sarkad Zaránd, illetve Bihar megyéhez tartozott); Nadány (Körösladány) 9, Gyúr 8, (Füzes-)Gyarmat 7,5, Gerla, Sima és Szeghalom 6-6, Csökmő 5,5, Csaba, Gyoma és Pázmán 5-5, Edeles 4, Cséfán és (Déva-)Ványa 3-3 garast fizetett. 85 Csaba tehát a templomos helyek közül a kisebbek közé tartozott, de tudva azt, hogy a falvak derékhadát az önálló egyházzal nem rendelkező falvak képezték, Csaba feltétlenül a megye jelentősebb és népesebb falvai közt foglalt helyet. S hogy ez a minősítés mit jelent, azt a Csabára vonatkozó következő, 1383. évi írásos adat adja meg. Ez évben az Ábrahámfiak — egyik részről László, Elek és Dénes, másik részről Miklós 86 — a váradi káptalan előtt megosztoztak Al-Gerla, Vésze, Fejérem, Csaba, Megyer, Murol, Tárcsa, Fás, Mágor és Vésztő nevű birtokaikon. Csaba possessiot úgy osztották meg, hogy „három része a már mondott Lászlónak, Eleknek és Dénesnek jutott, annak negyedik része pedig — ti. e rész Ferenc házánál kezdődött, s e házat kivéve, [a választóvonal] egyenes vonalban (simplici ordine) egészen végig dél felé haladt, s egy szemben levő, Péter fia Tamás, által lakott telekkel együtt [alkotta e részt] — a már említett Miklós felosztása alá került". 87 A leírásból nyilvánvalóan kitűnik, hogy Csaba a 14. század végén egy utcából, azaz két sor házból állt. 88 A telkek, 89 illetve a falu ilyenfajta elhelyezkedése, a település kicsiny volta adja magyarázatát a nagy határú alföldi falvak — mint Orosháza — létrejöttének. 90 Csaba is nagy határral rendelkezett, perifériáin a 14-15. században is új falvak keletkeznek: Ölyved, Szentmiklós. Csaba földesurai — kimutathatóan 1383-tól évszázadokon át az Ábrahámfiak — az uradalom központjában, Gerlán éltek, Csaba tipikus jobbágyfaluként bukkan fel a 14. században, hogy azután csaknem másfél évszázadra újra eltűnjék szemünk elől. 1383-1508 között nincs írott adatunk Csabáról. Pedig ez idő alatt jelentős változások történtek a megye birtokviszonyaiban. Csaba szomszédságában, Gyulán egy 83 VMO. I. 1.45., 89. 84 L. Gy. I. 588-589. 85 Uo. 500. 86 Családfájukat 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. III. 8-9. oldalnál melléklet. 87 L. fentebb, 76. jegyzet. 88 Vö. KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 50.; KORNISS GÉZA: a 66. jegyzetben i. m. 11.; TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 14. 89 L. GYÖRFFY GYÖRGY: a 23. jegyzetben i. m. 228., 231. 90 Uo. 228.
